A Népszabadság arról ír, hogy a közjegyző hétfői kiszállása után sem vált világossá, ki kit győz le az egri kórházcsatában. Az úgynevezett kórházvédők úgy tudják, hogy a korábbi, több mint ezerfős személyzet 721 tagja nem hajlandó szerződni a leendő üzemeltetővel, míg a HospInvestnél a közjegyző történetesen éppen 721 aláírt munkaszerződést számolt össze. Ennyi ember az ország más részeiből jelentkezőkkel kiegészülve elegendő a kórház üzemeltetéséhez, tehát elvben szeptembertől a HospInvest átveheti az irányítást.
A számok értelmezését cifrázza, hogy az intézménynek összesen 1214 dolgozója van, vagyis több mint kétszázat mindkét fél a maga táborába sorol. A kórház működtetéséhez egyébként 634 szakemberre van szükség, a járóbeteg rendelőhöz pedig jóval több mint százra.
A Magyar Nemzet információ szerint elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz kötelező matematikából érettségizni. Fésűs László a Debreceni Egyetem rektora azt szeretné, hogy a diákok választhassanak a természettudományi tárgyakból, vagyis matematikából, fizikából, kémiából vagy biológiából vizsgázzanak. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint viszont teljesen rossz irányba visz Fésűs ötlete.
A felvételi statisztika szerint válságban van a természettudományi képzés. Az ilyen kurzusokra annyira kevesen jelentkeztek, hogy az egyetemek még az ingyenes férőhelyeket sem tudták feltöltetni.
Az index.hu oldalán az aktuális politikai helyzetet elemzi Török Gábor politológus. A Vision Consulting vezetője szerint Gyurcsány Ferenc ma is hosszú távú stratégiát követ: nem akar sem visszavonulni, sem félpolitikai, a pártpolitikától távolabb álló pozíciót elfoglalni.
Miközben a kormányfő tudja, hogy a következő választás megnyerése rendkívül nehéz feladat, stratégiájának alapja, hogy akár ellenzékben is az MSZP vezetője maradjon, de legalábbis legyen esélye arra, hogy miniszterelnökként valamikor visszatérhessen.
A Világgazdaság arról számol be, hogy a vállalkozások egyre nagyobb nyomást fejtenek ki a kormányra és a jegybankra, mivel érvelésük szerint a jelenlegi erős forintárfolyam nem kedvez a kis- és középvállalatok exportlehetőségeinek. A vita azt követően bontakozott ki, hogy a hazai fizetőeszköz ingadozási sávját februárban megszüntette a kormány és a Magyar Nemzeti Bank.
A régió többi országából vett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az erősödő nemzeti valuta nem feltétlenül gátolja a vállalatok külpiaci sikerességét. A visegrádi országok közül az EU-csatlakozás óta a legnagyobb fejlődést mutató Szlovákia például a közel 30 százalékot erősödő korona ellenére is majdnem megduplázta a kivitelét. A régió kivitelén belül Csehország és Lengyelország nagyjából megtartotta részesedését, Szlovákia azonban némileg előretört, míg Magyarország részaránya 25-ről 24 százalék alá csökkent.
A Napi Gazdaság beszámolója szerint az év első hat hónapjában nem változott a pénzmosással kapcsolatos bejelentések száma. A VPOP az év első hat hónapjában 5245 bejelentést fogadott, amelyből 5048 volt olyan automatikus jelzés, amelyet az adatszolgáltató jogszabályi kötelezettség alapján küldött. A pénzintézetektől érkezett a legtöbb jelzés, 3982 esetben kereték meg a hatóságot a bankok. A VPOP az év első hat hónapjában nyolc saját felderítésű esetre tárt fel, amelynek összesített elkövetési értéke mintegy 38,7 milliárd forint.