A megemlékezésen felszólaló miniszterek azt hangsúlyozták, hogy a szélsőséges eszméknek nincs helye sem a magyar, sem az európai társadalomban, és mindent meg kell tenni a kirekesztő eszmék ellen.
Veres János pénzügyminiszter a kormány képviseletében mondott beszédében úgy fogalmazott: ma is előfordulnak olyan helyzetek, mint az 1930-as és '40-es évek Magyarországán, és a történelem egyértelműen igazolja, hogy nem lehet eltűrni ilyen jelenségeket. Hozzátette: a kormány határozottan szembeszáll minden olyan gyakorlattal és viselkedéssel, ami bárkit is meg akar félemlíteni.
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt hangsúlyozta: emlékezzünk, és emlékeztessünk, mivé fajul a gyűlöletbeszéd, a kirekesztés, amelyet először demonstráció, majd a félelemkeltés, később a tettlegesség, végül az embertelen gyilkolás követ.
Székely Tamás arról beszélt: miniszterként minden erejével arra törekszik, hogy a magyar egészségügy megőrizze azt a szellemiséget, hogy nem tesznek különbségeket ember és ember között bőrszín vagy vallási meggyőződés szerint.
Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke a társadalom egészének összefogást hirdette, mert mint fogalmazott, "a nácik reinkarnációja" ma is jelen van közöttünk. Ugyanakkor hozzátette: a cigányságnak nem kell félnie, mert a köztársaság józanul gondolkodó állampolgárai velük vannak.
Kállai Ernő kisebbségi ombudsman ugyanakkor azt mondta: a roma társadalomnak nem önvédelmi mozgalmakra, hanem a közösség felkészült tagjaira van szüksége, megfelelő szellemi munícióval kell rendelkeznie, és tudnia kell, milyen helyet foglaljon el a társadalomban.
A roma holokausztról augusztus 2-án emlékeznek meg világszerte annak emlékére, hogy 1944 augusztus 3-ra virradó éjjel több mint háromezer romát, nőt, férfit és gyermeket végeztek ki az auschwitz-birkenaui táborban.