Nincs nyugalomban a dunaszekcsői löszfal - mondta az InfoRádiónak a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányságának geológusa, hozzátéve, hogy a fal mozgása ugyan lelassult, de a jelenlegi frontszakadás mögött újabb vékonyabb szeletek alakulnak ki, amik utómozgásról árulkodnak.
Kraft János azonban hozzáfűzte: még nincs olyan katasztrofális helyzet, mint februárban, de hosszú távon a mozgás elindulhat déli irányba, a lakóházak felé.
A szakértő úgy véli: fel kell állítani egy monitoring rendszert, hogy megtudják: valós-e a mostani állapot, vagy a korábbi mozgás lassulása történik.
Kraft János szerint meg kell találni az érintett kőzetréteget, és meg kell vizsgálni az állapotát és jellemzőit azokon a részeken, ahol még nem következett be a mozgás.
Akkor történne nagy baj, ha ez a lezökkent kőzettömeg továbbra is mélyülne, tehát függőleges irányba mozdulna el, mert így védtelenebbé válik az a rész, ami védi a lakóterületet - mondta a szakértő, aki szerint a szeletelődés azért történik, mert a dunaszekcsői magaslat lábvonalát mossa a Duna.
Ebben a szintben van a talajvíz, ami alacsony vízállásnál természetes módon tud távozni, ám ha jön az árvíz, akkor az hetekre visszaduzzasztja. A talajvíz ekkor elárasztja a száraz réteget, ami sárfolyóssá válik, így nem tudja megtartani a felette lévő rétegsorozatot, ami elindul a Duna irányába.
Az InfoRádió megkereste Dunaszekcső önkormányzatát is, az ügyben illetékes Faller János polgármester azonban külföldön tartózkodik.