Szinte egyszerre döntött a törvényhozás feloszlatásáról és az előrehozott választások kiírásáról az osztrák kormánykoalíció az elmúlt napokban.
Az osztrák alkotmány is, miként a magyar, lehetővé teszi a parlamentnek, hogy feloszlassa önmagát - mondta el az InfoRádiónak a hírrel kapcsolatban Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász. Hozzátette: ez viszonylag ritka parlamentáris megoldás, Európa parlamentáris rendszereiben az államfő szokta föloszlatni azt.
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az európai államfőknek korlátlan parlament-feloszlatási joga van - jegyezte meg a Méltányosság Politikai Elemző Központ kutatója.
A magyar alkotmány két olyan esetet említ, amikor a köztársasági elnöknek lehetősége van feloszlatni az országgyűlést. Az egyik, amikor az első személyi javaslattételtől számított negyven napon belül nem képes megválasztani a köztársasági elnök miniszterelnök-jelöltjét. A másik pedig az, amikor a parlament 12 hónap alatt négyszer vonja meg a bizalmat a kormánytól.
Ezzel szemben Európában már egyszeri vagy kétszeri bizalommegvonás is elég szokott lenni mindehhez - mutatott rá Szentpéteri Nagy Richárd.
Hozzátette, Ausztriában többségi akarat következtében oszlik fel a parlament. Itthon a többség viszont nem szeretné, hogy ez megtörténjen. Többségi parlamentet egyébként Európában sehol sem könnyű feloszlatni - fogalmazott az alkotmányjogász.
A magyar közjogi rendszer meglehetősen öszvér - jelentette ki a kutató. Mindenekelőtt nem elnöki, még csak nem is fél-elnöki. Alapvetően parlamentáris, de nem következetes: elszakadt a parlamentáris hagyománytól, de e magyar közjogi múlttól is - vélekedett. Hisz - mondta - a parlamentarizmus tökéletesen működött mind a dualizmus alatt, mind a két háború közt
Az alkotmányjogász arra is figyelmeztetett: nyáron, amikor nem ülésezik a parlament, nincs olyan testület, ami megvonhatná a bizalmat a kormánytól. Így az ilyenkor lehet a legstabilabb, és felelősségével sem kell szembesülnie - mondta a Méltányosság Politikai Elemző Központ munkatársa.
Hanganyag: Németh Zoltán