Átalakítaná a szociális rendszert a kormány. A szocialista frakció előtt kedden ismertette terveit Szűcs Erika szociális miniszter. A Világgazdaság információi szerint a tárcavezető hangsúlyozta, az a céljuk, hogy legalább 80 ezer embert vonjanak be a szociális foglalkoztatásba. Ha ez sikerülne, akkor a munkanélküliségi ráta az utoljára 2003-ban mért szint, 6 százalék alá csökkenne.
A lap információi szerint a csomag kétfelé osztaná a segélyezetteket: azokra, akik továbbra is rendszeres szociális segélyben részesülnek, illetve azokra, akik úgynevezett rendelkezésre állási járadékot kapnának - ez utóbbiak azok, akiket a szaktárca be szeretne léptetni a munkaerőpiacra.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az InfoRádiónak elmondta: a rendelkezésre állási járadékot az a 150-200 ezer, jelenleg szociális segélyben részesülő ember kapná, akik ugyan már ma is dolgoznának, de sajnos nincsen rá lehetőségük.
Egy többlépcsős rendszer segítségével szeretnénk bővíteni a foglalkoztatottságot - jelentette ki az országgyűlési képviselő. Ennek feltétele - jegyezte meg -, hogy a kormány és az önkormányzatok kölcsönösen partnerként tekintsenek egymásra.
Mivel a probléma kezelésében nem a segély az egyedül járható út az önkormányzatok számára, ezért azt szeretnénk elérni, hogy váljék ketté a rendszer - utalt a gazdasági napilapban leírtakra a MSZP-s honatya, hozzátéve: így a szociális segélyben részesülők mellett megjelenne a szociális közmunkában résztvevők köre is.
A frakcióigazgató azt is kifejtette: ehhez az önkormányzatoknak el kellene készíteniük az éves közmunkaprogramot. A szociális közmunkába fektetett önkormányzati hozzájárulásnak azonban kisebbnek kellene lennie, mint a segély önrésze.
Mivel a közmunkáért az abban résztvevő emberek nem segélyt, hanem munkabért kapnának, ezért a frakcióvezető tájékoztatása szerint a munkabér után járó járulékokat a Munkaerőpiaci Alapból fizetnék ki. Így az alkalmi munkavállaló úgymond "szolgálati jogviszonyt" szerez, az önkormányzatnak viszont mindez nem kerül többe - ismertette az elképzelést a politikus.
A segély mértékének változásáról nem tárgyaltunk - jelentette ki a képviselő -, de a területre szánt források nagyjából 20 milliárd forinttal bővülnek. Tóbiás József szerint azonban arról nem esett szó, hogy, miként a Világgazdaság írta, 10 százalékkal csökkenne a segély maximális összege.
A napilap azt is tudni véli, hogy a családi pótlék túlnyomórészt természetbeni juttatássá alakulnak. Tóbiás József annyit mondott ezzel kapcsolatban: vannak olyan területek, ahol a családi pótlék a gyermekek segítését célozza. Szavai szerint ezek a pénzek alakulnának át elsősorban közösségi terekben, azaz óvodában, iskolában nyújtott juttatássá.
Tehát ez a változás nem érintene minden családot - jegyezte meg a képviselő. Arra azonban, hogy miként határoznák meg azt a kört, akiket ez érint, Tóbiás József most még nem tudott választ adni.Az önkormányzati tömörülések készen állnak az egyeztetésre
Szerintünk a kérdést nem csupán a segélyezés és szociális munka viszonyrendszerében kell kezelni - nyilatkozta az InfoRádiónak Zongor Gábor, a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára.
Meg kell vizsgálnunk azt is - mondta -, hogyan lehet az átalakítás során jobban garantálni az elszegényedő családok gyermekeinek az ellátását, valamint úgy alakítani a pénzbeli és a természetbeni juttatások arányát, hogy ezeket a célokat teljesítsük. Meg kell teremtenünk a közösségi munka becsületét is - jegyezte meg.
A Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) mindenesetre már fölajánlotta szakmai segítségét a minisztériumnak a segélyezési rendszer átalakításáról szóló tervezettel kapcsolatban - jelentette ki Zongor Gábor.
Hozzátette: várják, hogy elkészüljön egy szakmai vitaanyag. A főtitkár azonban úgy véli, a sajtó által kiszivárogtatott információknak köszönhetően most idő előtt kezdődik meg a vita a tervezetről.
Arra várunk - fejtette ki Zongor Gábor - hogy a kormány javasoljon egy időpontot az egyeztetésre. Elmondta, hogy már mind a TÖOSZ, mind a többi önkormányzati szövetség megjelölte azokat a munkatársait, akik részt vesznek majd ezeken a tárgyalásokon. Megjegyezte: a javaslatról széleskörű egyeztetést szeretnének folytatni.
Tervei szerint a kormány 2009. január elsejével lépteti hatályba az új segélyezési rendszert. A riporter azon kérdésére, hogy az addig hátralévő pár hónap elegendő-e az érdemi egyeztetésre, Zongor Gábor az válaszolta: határidők nélkül nem lehet dolgozni.
Ha azonban egy jól kiérlelt változtatáshoz több idő kell, akkor nem lehet probléma, ha nem pont jövő év január elsejével változik meg a segélyezési rendszer - tette hozzá a TÖOSZ vezetője. Nem kell kapkodni - mondta Zongor Gábor-, az a fontos, hogy minél differenciáltabb, az önkormányzatok mozgásterét is meghagyó szabályozási rendszerre térjünk át.
Hanganyag: Seres Gerda