Az emberi méltóságot vagy a véleményszabadságot kell védeni?

Infostart
2008. július 7. 07:02
Magyarországon nincs intézményesült kerete annak, ha a közjogi méltóságok közösen akarnak hitet tenni valami mellett vagy éppen tiltakozni valami ellen. A szombati melegfelvonuláson történt rendzavarás után a kormányfő kísérletet tett ennek megteremtésére. Az Új Rend és Szabadság kormánybiztosa ennek kapcsán az InfoRádióban arra mutatott rá: az emberi méltóság védelme fontosabb a véleményszabadságénál.

Kondorosi Ferenc, az Új Rend és Szabadság kormánybiztosa szerint hiányoznak a magyar közéletből azok a megnyilvánulások, amikor a közjogi méltóságok együtt ítélik el a melegfelvonulás résztvevőit ért támadásokhoz hasonló eseteket.

A gyűlöletbeszéd megfékezésére a kormány a közelmúltban egy törvény megalkotásával tett kísérletet, az Alkotmánybíróság azonban a közelmúltban ennek számos elemét megsemmisítette, ezek ugyanis a testület szerint indokolatlan mértékben korlátoznák a szabad véleménynyilvánítást.

Az AB ugyanakkor arra is rámutatott: lehetne találni olyan büntetőjogi kategóriát, amely alkalmazható lenne a gyűlöletkeltő beszéd megfékezésére.

Kondorosi Ferenc arra is rámutatott: bár az AB állásfoglalásai szerint a véleményt értéktartalmára tekintet nélkül kell védeni, a világ emberi jogi fórumain már nem teljesen vallják ezt a nézetet. A strasbourgi emberi jogi bíróság például már kimondta: az emberi méltóságot sértő és lealacsonyító kifejezések nem tartoznak a véleményszabadság védelme alá.

Szombaton atrocitásokkal zárult a melegek budapesti felvonulása. A rendezvény alatt 57 embert állított elő a rendőrség, akik a felvonulás ellen tiltakoztak, és a melegeket tojásokkal, a rendőröket pedig kövekkel dobálták meg.

Az eset után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a legfőbb közjogi méltóságok találkozóját kezdeményezte a gyűlöletbeszéd megfékezése érdekében.

Hanganyag: Mong Attila


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást