Az Alkotmánybíróság (Ab) a köztársasági elnök indítványa alapján megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást, mert az Ab szerint a gyalázkodás tényállásba foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők.
Az Ab közleménye felidézte: az Alkotmány alapján mindenkit egyenlően megillet a szólás joga, és ez az alapjogi védelem nem tagadható meg pusztán azért, mert az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.
A törvényhozónak meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együttélést megnehezítő és egyúttal jogsérelemmel járó gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szembeni fellépést. Eközben azonban figyelemmel kell lennie a szabad véleménynyilvánítás jogára - hívta fel a figyelmet az Ab.
A határozathoz Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak, Kiss László alkotmánybíró különvéleményt írt.Az Országgyűlés február 18-án fogadta el a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, ami lehetővé tette volna a gyalázkodás büntethetőségét. A törvénymódosítás beiktatta volna a jogszabályba a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal szembeni gyalázkodás büntethetőségét. A kormány nem támogatta a törvénymódosítást, Sólyom László köztársasági elnök pedig a törvény kihirdetése előtt megküldte azt az Alkotmánybíróságnak véleményezésre.
Alkotmányellenesnek ítélte a testület a közoktatási törvény azon rendelkezését is, amely a Vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét.
Az Alkotmánybíróság országgyűlési képviselők indítványa nyomán nemzetközi szerződésbe ütközés miatt hétfőn megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény azon részét, amely úgy rendelkezett: a nem állami és nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás.
Mint rámutattak, ez a szabály ellentétes a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június. 20-án aláírt megállapodás előírásaival. Az ugyanis előírja, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót.
Az Alkotmánybíróság határozatában megerősítette azt az álláspontját, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények működéséhez a hasonló állami és önkormányzati intézményekével azonos mértékű költségvetési támogatáson kívül olyan arányú kiegészítő anyagi támogatást nyújtson, amilyen arányban ezek az intézmények állami vagy önkormányzati feladatokat vállaltak át.
A határozathoz Bragyova András, Holló András és Lévay Miklós alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére megsemmisítette a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását, ami a lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt.
A testület még június 24-én hozott határozatot az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek az alkotmányellenességéről. A törvény a társadalmon belül kisebbségben lévők védelmét célozta azzal, hogy a sértőnek tartott megnyilvánulások miatt polgári jogi igények érvényesítését tette lehetővé magánszemélyek és egyes szervezetek számára.
Az Ab az indítvány kapcsán megerősítette azt az álláspontját, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, mert "a szabad és demokratikus társadalomban a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára".
A testület döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem.
Hozzátették: a módosító szabályok által megteremteni kívánt védelem csak a kisebbségben lévő közösségeket illeti meg.
A határozathoz Kiss László, Kovács Péter és Trócsányi László alkotmánybírák párhuzamos indokolást csatoltak.