Jóri András ügyvédet jelölte adatvédelmi biztosnak az államfő - közölte a köztársasági elnöki hivatal. A tájékoztatás szerint, tekintettel arra, hogy a parlament nyári szabadságát tölti, Sólyom László ősszel fogja személyesen is bemutatni jelöltjét a pártok frakcióvezetőinek. A jelölés előtt az elnöki hivatal konzultált az adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó civil szervezetekkel. Az ombudsmani pozícióra korábban javasolt jelölteket az Országgyűlés már négy alkalommal leszavazta. A 36 éves Jóri András 2001 óta ügyvédként praktizál, szakterülete az adatvédelmi, az informatikai, valamint a gazdasági és a társasági jog.
Megállapodtak a fuvarozói érdekképviseletek a kormánnyal a versenyképesség javítását célzó javaslatokról - jelentette be a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc az egyezség aláírása után elmondta: a kormány kész hozzájárulni egy 7-8 milliárd forintos tehercsökkentéshez. A miniszterelnök közölte: a fuvarozók terhei abban az esetben is csökkennek, ha az Európai Unió visszautasítja Magyarország derogációs kérelmét az üzemanyag jövedéki adójának csökkentésére. Hangsúlyozta: ebben az esetben a kormány más megoldást keres. A Fidesz szerint a kormány beismerte, hogy mégis van lehetőség a társadalmat súlyosan érintő energia- és élelmiszer-áremelkedés mérséklésére. Fónagy János, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője azt mondta: a kormánynak mielőbb további intézkedéseket kell hoznia az energiaárak, ezen belül a távfűtés árainak mérséklésére.
Júniusban jelentősen csökkent a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között - derül ki a TÁRKI reprezentatív felméréséből, amely 1000 ember megkérdezésével készült. A közvélemény-kutató intézet munkatársa az InfoRádióban elmondta: az adatok szerint a Fideszre a biztos szavazó pártválasztók 61, a szocialistákra 27 százaléka adná voksát; a különbség 10 százalékponttal kisebb, mint egy hónappal korábban. Sík Endre hozzátette: az SZDSZ támogatottsága ebben a körben 4, az MDF-é 3 százalékos.
Újabb 12, összesen 27 milliárd forint értékű beruházást nyilvánított kiemelt fejlesztési projektté a kormány. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter azt mondta: ezeknél a projekteknél az engedélyezési eljárás, így a megvalósítás is gyorsabb a többinél. Bajnai Gordon szerint ez is szerepet játszott abban, hogy a Daimler-Benz Magyarországot választotta új üzeme helyszínéül.
Többlépcsős adóreform megvalósítását és egy hiteles eurocsatlakozási menetrend meghirdetését javasolja a kormánynak a GKI Gazdaságkutató Zrt. A szakértők szerint ezzel erősíteni lehetne a hitelességet és a bizalmat. Vértes András, a GKI elnöke úgy vélte: nagy a veszélye annak, hogy a gazdasági növekedés évi három százalék körüli szinten áll meg, ami a térség országaihoz képest további leszakadáshoz vezethet.
Húszezer hátrányos helyzetű álláskereső és inaktív kap támogatást ahhoz, hogy munkába állhasson. Szentirmai Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium monitoring titkárságának vezetője elmondta: a jövő év végéig tartó program megvalósítására 26 milliárd forint áll rendelkezésre az Európai Szociális Alapból és a nemzeti társfinanszírozásból.
Továbbra is Kóka János irányíthatja az SZDSZ parlamenti frakcióját, miután a párt képviselőcsoportjának ülésén senki nem indítványozta mandátumának megszüntetését. Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke a testület ülése után azt mondta: a kérdést levették a napirendről, és személyi kérdésekről nem kívánnak beszélni a jövőben. A szabad demokraták frakcióvezető-helyettesének személye sem változik, továbbra is Gusztos Péter tölti be ezt a tisztséget. Korábban Demszky Gábor szabad demokrata ügyvivő beszélt arról, hogy Kóka Jánosnak önként távoznia kellene az SZDSZ frakcióvezetői posztjáról, mert nem lenne szerencsés, ha az SZDSZ-en belül kettős hatalom alakulna ki.
Rudas Imrét, a Budapesti Műszaki Főiskola rektorát választotta elnökévé a Magyar Rektori Konferencia. A Pécsett tartott plenáris ülésen Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem rektorát társelnökké választották.
Új-Zéland őslakosai kárpótlási megállapodást kötöttek a wellingtoni kormánnyal. Az egyezség értelmében a kabinet az európai telepesek által a XIX. században elkobzott földekért, erdőkért és halászterületekért 420 millió új-zélandi dollár, vagyis mintegy 48,7 milliárd forint értékben ad kárpótlást hét maori törzsnek. Az állam saját tulajdonából 176 ezer hektárnyi telepített erdőről, illetve erdőbérleti jogról mond le az Északi-sziget középső részének törzsei számára.