Feledékenység miatt milliárdokat bukhat a főváros

Infostart
2008. június 25. 07:11
A Népszabadság információi szerint egy három évtizeddel ezelőtti földhivatali malőr miatt milliárdokat bukik a főváros, a kérdés már csak az, hogy mennyibe fog kerülni a városházának a kaszásdűlői lakótelepnél lévő BKV-buszvégállomás megmentése.

Mint arról a lap beszámolt, 1979-ben az egykori Express Diák Utazási Iroda két ingatlanát kisajátítva épült a buszforduló, a társaság kezelői jogát azonban elfelejtették törölni a földhivatali nyilvántartásból. Az érintett ingatlanokat erre hivatkozva az Express jogutódjába apportálták. A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén dönthet az ügy megoldásáról. A közlekedési vállalat által kidolgozott lehetséges változatok szerint a legolcsóbb az volna, ha összébb húznák magukat, és a jelenlegi buszpályaudvart használnák, csak kisebb területen. Az átalakítás ötvenmillió forintba kerülne.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy júliustól havi 850 ezer forintért tanácsadóként alkalmazza Havas Szófiát az Egészségügyi Minisztérium. A lap birtokába került dokumentum szerint a szocialista egészségpolitikus, országgyűlési és fővárosi képviselő a jövő hónaptól határozott ideig, 2010. május. 31-ig, vagyis előreláthatóan a következő választásokig "nyújthat szakmai segítséget" az adófizetők pénzéből Székely Tamás egészségügyi miniszternek. A busás megbízásért cserébe Horn Gyula unokahúgának az egészségügy átalakítása, szerkezetváltozása vonatkozásában kell közreműködnie többek között, valamint részt kell vennie az intézményi működés hatékonyságát elősegítő szakmai prioritások meghatározásában.

Az index. hu arról számol be, hogy a Tárki közvélemény-kutatása szerint az elmúlt három évben kicsit csökkent a magyarságukra büszkék száma, de azért a nagy többség még mindig örül, hogy ide született. A vállalkozók és a fiatalok a legkevésbé lelkes hazafiak, az idősek és a vallásosok meg a leginkább azok. A fiatalok 15, míg a budapestiek 17 százaléka egészen biztos abban, hogy nem Magyarország a legjobb hely a világon.

A Világgazdaság összeállításából kiderül, hogy bár magas a bérleti díj, a nagy forgalom miatt megéri patikát nyitni a bevásárlóközpontokban és a hipermarketekben. Egy patika létrehozása 30-60 millió forintba kerül a városok belső körzetében és a kereskedelmi központokban. Ennél is fontosabb trend, hogy megindult a patikaláncok kialakítása. Ez korábban azért nem történt meg, mert az előző szabályozás szerint egy patikus egy gyógyszertárat működtethetett, és azt is csak betéti társasági formában, Az új törvény ezeket a korlátozásokat eltörölte, és csak azt szabta meg, hogy a patikusnak tulajdonosnak kell lennie a gyógyszertárat működtető vállalatban.

A Napi Gazdaság szerint, ha az új 200 forintos mérete nem haladja meg a jelenleg forgalomban lévő 50 forintosét, az automatagyártó cégek szerint a mostani gépek komolyabb átalakítás nélkül képesek lesznek elfogadni az új érméket. Ennek bevezetése nem olcsó: a manuális átállítás költsége készülékenként negyven és százezer forint között mozog. Sokan aggódnak ugyanakkor amiatt, hogy az üzemeltetők az új címlethez igazítják majd az árakat is.

A portfolio. hu arról számol be, hogy elfogytak a külföldi vevők Magyarországon. A sztori az írekkel kezdődött, majd az angol és a spanyol magánbefektetők rohamával folytatódott. Az elmúlt évtizedben nyugat-európai vásárlók főként folyamatosan felértékelődő ingatlanjaiknak köszönhetően tömegesen jelentek meg a kelet-közép-európai régió ingatlanpiacain. Az ügynökök beszámolói alapján elmondható, hogy a vevők nem tűntek el teljesen a piacról, és a belvárosi, jó minőségű lakásokra továbbra is megmaradhat a kereslet. A nyugat-európai vásárlók tömegével szereztek ingatlanokat Magyarországon, főként befektetési céllal, illetve elvétve "második otthonnak".


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást