Augusztustól 6 százalékkal drágul Budapesten a távfűtés, ami 3 százalékos teher-növekedést jelenthet a fogyasztók számára - közölte a Főtáv szóvivője. Balog Róbert az InfoRádiónak a földgáz csaknem 10 százalékos, júliusi drágulásával indokolta az emelést. A szóvivő emlékeztetett: a fővárosi önkormányzat tavalyi rendeletének megfelelően 2008-tól a távhő ára automatikusan követi a negyedéves gázárváltozást. A mostani emelés miatt a távfűtési számla egy átlagos lakásban havi 8-900 forinttal lesz több. Hozzátette: a megemelt összeg először várhatóan az októberi számlán szerepel. Balog Róbert közölte: egy átlagos, 53 négyzetméteres lakás távhődíja éves szinten mintegy 250 ezer forint lesz.
Növekedés és biztonság
A kormányfő szerint az adók és járulékok, valamint a szociális rendszer átalakításával lehet ösztönözni a gazdasági növekedést. Gyurcsány Ferenc hozzátette: emellett folytatni, és ha szükséges, módosítani kell a képzésben és a szakképzésben elindított programokat. A miniszterelnök a kétnapos dobogókői kormánykonzultáción hangsúlyozta: a cél, hogy úgy növekedjen a gazdaság, hogy az ne veszélyeztesse a szociális biztonságot. A Fidesz szerint miközben a szocialista kormány saját túlélési stratégiáját próbálja kidolgozni, az ország válsága egyre mélyül. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője ismét az előrehozott választást nevezte a megoldásnak.
Újfajta politikai kultúra
Az Országgyűlés elnöke szerint új történelmi helyzet alakult ki a kisebbségi kormányzással. Szili Katalin a parlament tavaszi ülésszakát értékelve azt mondta: a helyzet újfajta politikai kultúrát és együttműködést teremthet. A házelnök elmondta: tavasszal 133 jogszabályt és országgyűlési határozatot alkottak. A szocialista politikus a hiányosságok között említette, hogy továbbra sem sikerült megválasztani a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az adatvédelmi biztost és az új alkotmánybírókat. --Az MDF frakcióvezetője a rendszerváltás óta eltelt időszak legkevésbé színvonalas ülésszakának nevezte a mostanit. Herényi Károly úgy fogalmazott: már-már tragikomikus volt, ahogy az egyetlen komolyabb reformkezdeményezést, az egészségbiztosítási törvényt kétszeri elfogadás után, a népszavazás hatására hatályon kívül helyezte a parlament.
Magyarországon a leggyakoribb a késedelmes fizetés
Egy most megjelent tanulmány szerint a kelet-közép-európai régióban Magyarországon a leggyakoribb a késedelmes fizetés. Az Atradius Hitelbiztosító hat országban - így Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában - összesen 1.200 vállalatot kérdezett meg fizetési szokásairól és a kockázatokról. A tanulmány szerint a belföldi üzleti partnerek fizetési szokásainak értékelése Magyarországon a legrosszabb. A magyar vállalkozások háromnegyede ügyfeleit rossznak vagy közepesnek minősítette. Az Atradius szerint ennek oka, hogy itt a legnagyobb a különbség a fizetési határidők és a tényleges fizetési időpont között. A kelet-közép-európai országok közül Románia mellett Magyarország rendelkezik a leghosszabb fizetési határidőkkel, ráadásul itt a cégek csaknem fele késedelmesen rendezi tartozásait.
kamatemelésre számítanak
Újabb magyarországi kamatemelésre számítanak a vártnál rosszabb májusi inflációs adatok után londoni feltörekvő piaci elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal azt közölte: a fogyasztói árak az idén májusban 7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A Deutsche Bank londoni befektetési részlegének közép-európai elemzői szerint már júniusban elképzelhető egy újabb, negyed százalékpontos kamatemelés. A ház csak a negyedik negyedévre várja a magyarországi inflációs ütem érdemi csökkenését.
Horvátországban nagyobb összegű bírságokra kell számítani
Horvátországban a nagyobb összegű bírság mellett átmenetileg a közlekedési szabálysértők útlevelét is bevonhatják a vasárnaptól életbe lépő szigorítások miatt. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint főként hétvégenként kell fokozott ellenőrzésekre számítani a horvát közutakon. Az ellenőrzéseknél mérik az autók sebességét, vizsgálják a követési távolság betartását, a zöldkártya érvényességét és az alkoholfogyasztást. Lakott területen belül a megengedett, általában 50 kilométeres óránkénti sebesség túllépése esetén a pénzbírság összege ezer és 15 ezer kuna között, vagyis akár 510 ezer forint is lehet, de az 50 kilométert meghaladó sebességtúllépés esetén 60 napos elzárással is büntethető az autóvezető.