A háztartásokban a szükségesnél lényegesen több vizet pazarolunk el: az ivóvízelosztó hálózatok vesztesége Európa-szerte 20-25 százalék, így lenne mit megspórolni - mondta Somlyódi László akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az egyetemi tanár hozzátette: ha az öblítéses toalett infrastruktúrája más lenne, a becslések szerint egy ember naponta a most elhasznált vízmennyiség kevesebb mint felével, 80 literrel beérné.
A rendszerváltás előtt 300 liter volt az átlagos napi vízfogyasztás, ma Budapesten 120-130 liter. Bár az életszínvonal növekedése a fogyasztás növekedését indokolná, a csökkenés oka, hogy ma lényegesen többet kell fizetni a vízért - közölte Somlyódi László. A szakértő megjegyezte: akkoriban nem volt jellemző, hogy vízóra működött volna a lakásokban.
Míg a nyolcvanas években körülbelül 5 eurocentet, azaz 13 forintot kellett fizetni egy köbméter vízért, addig ma a víz és csatornadíj 2 euró, vagyis közel 500 forint - mondta az akadémikus. A víz árának közgazdaságilag megalapozott emelése volt a kiváltója a vízfogyasztás visszaesésének - fűzte hozzá Somlyódi László.
Van még tennivaló
Az Európai Unión belül irányelvek írják elő, hogy milyen mértékben kell a szennyvizet tisztítani, és az utóbbi évtizedekben Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia és a skandináv országok rengeteget fejlődtek ilyen tekintetben - mondta az egyetemi tanár.
Somlyódi László hozzátette: az elmúlt tíz évben itthon is óriási fejlesztések indultak be és tartanak egészen 2015-ig. A tervek szerint Magyarország összesen ezer milliárd forintot költ csatornázásra és szennyvíztisztításra, ennek jelentős része uniós támogatás.
A következő években körülbelül ötszáz új szennyvíztisztító telep létesül majd, Budapesten pedig már épül a Csepel-szigeten a központi tisztító. Ha elkészül, a főváros szennyvizének több mint 90 százaléka tisztábban ömlik a Dunába - közölte az akadémikus.
A szakértő szerint ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy újra fürödni lehet majd a Dunában. Bár Ausztriában és Szlovákiában is komoly fejlesztések történtek, még mindig sok szennyezés kerül a folyóba - mondta Somlyódi László.
Az egyetemi tanár hozzáfűzte: az elmúlt évtizedben megjelent egy új típusú, az úgynevezett nem pontszerű szennyezés, amely a földekről a csapadékkal érkezik.
Hanganyag: Kocsonya Zoltán