A Magyar Autóklub közleménye szerint a közúti közlekedésről szóló törvénynek az üzembentartói objektív felelősségre vonatkozó rendelkezései mind honi, mind európai jogi szempontból hibásak, védhetetlenek. "Azon az alapon nem büntethető senki, hogy nem mondja meg, ki vezette a gépjárművet" - írták.
A Magyar Autóklub emlékeztetett: 1997-ben az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy "felróhatóságtól függetlenül, egy személy jogsértése miatt mást, közvetett tettesként felelősségre vonni nem lehet", az indoklás szerint azért, mert ez a szabályozás "indokolatlanul csökkenti a hatóság felderítési, bizonyítási kötelezettségét, méltánytalanul áthárítva e terhet a szervezet vezetőjére."
Az alkotmány egyik alapelve az ártatlanság vélelme, ennek az alapelvnek pedig nem csupán a büntetőeljárásokban kell érvényesülnie, hanem a szabálysértések szankcionálásakor is. Véleményük szerint nem jogszerű megfordítani a bizonyítást a hatóság kényelme és létszámhiánya miatt. A bizonyítás a hatóság dolga, és nem az elkövetőé, és ennek bizonytalansága kizárja a felelősségre vonást.
A beadvány szerint a kifogásolt rendelkezések nincsenek összhangban több emberi jogi egyezménnyel, ajánlással.
Kovács Kázmér, a szervezet jogásza az InfoRádióban elmondta: azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a jogszabályt. Ha a testület így dönt, akkor a rendelkezés alapján megbüntetett autósok kártérítést kérhetnek a rendorségtől.
Az Autóklub a kommüniké szerint maga is elfogadhatatlannak tartja "a közutakon tapasztalható szabálytalanságok és károk, veszteségek tömegét", szorgalmazza az együttműködésre és megelőzésre épülő, nem csak fenyegető tartalmú intézkedéseket. Ebben nem csak a közlekedőknek van felelőssége, hanem a rendőrségnek is.
Hanganyag: Kálló Izabella