Rendkívül szigorú intézkedések mellett tartották a Magyar Gárda megszüntetésére indított eljárás második tárgyalását. A Fővárosi Bíróság Markó utcai épületét a rendőrség kordonokkal zárta el, csak az újságírók, és azok mehettek át, akiknek tárgyalása volt a bíróságon. Abba a terembe viszont, ahol a Magyar Gárda ügyét tárgyalták, csak azok mehettek be, akiket korábban regisztráltak.
A kiemelt intézkedésekre azért volt szükség, mert az első tárgyaláson a Magyar Gárda aktivistái megakadályozták, hogy az újságírók és civil jogvédő szervezetek képviselői bemenjenek a terembe. A második tárgyalás rendzavarás nélkül megkezdődött.
A második tárgyalási napon nem hozott határozatot a bíróság. Meghallgatták többek között Vona Gábort, a Jobbik, és a Magyar Gárda Egyesület elnökét.
Vona Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaláson az egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom egymástól független szervezetek. Hozzátette, az egyesület egyetlen tagja sem gárdista.
Hangsúlyozta, hogy jogsértést nem követtek el, és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vagy az Országos Cigány Önkormányzat is kelthet félelmet bizonyos társadalmi csoportokban.
Eddig nyolc szervezet jelezte, hogy peres félként részt kíván venni az eljárásban. A nyolc beavatkozó közül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének és az Országos Cigány Önkormányzatnak már engedélyezte a bíróság, hogy a felperes Fővárosi Főügyészség oldalán részt vegyen.
Szintén a felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért.
A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban. A bíróság az újonnan beavatkozni kívánók perbe lépéséről később dönt.