Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaügyi főosztályának egyik jogásza szerint a Munka Törvénykönyve alapján csak speciális esetben lehet pénzben megváltani a szabadságot, akkor, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Végh Lajos hozzátette: olyan eset is előfordulhat, hogy a távozó munkavállalónak kell fizetnie, ha távozásának időpontjához képest időarányosan több szabadságot vett ki, azaz, ha valaki például szeptember 30-ával távozik valahonnan, miközben már az egész évre járó szabadságát kivette korábban.
Egy 19 éves kezdő munkavállaló alapszabadsága 20 nap egy évre, ez 25. életévére emelkedik eggyel. A Munka Törvénykönyve szerint a foglalkoztatottak 43 éves korukra már 29 napos szabadsággal rendelkeznek, és 45 éves korukra érik el a maximumot: a 30 napot.
A köztisztviselőkre azonban kedvezőbb szabályok vonatkoznak: egy kezdő munkavállalónak azonnal 25 napnyi szabadsága van, a felsőfokú végzettségűeknél ez az évek előre haladtával 36 napra nőhet. A szabadságukat azonban ők sem válthatják meg, csak akkor, ha távoznak állásukból. A kormányzati szektoron kívül szigorúan veszik a szabályokat a vakáció kiadásánál: a munkaügyi felügyelet ellenőriz, és adott esetben bírságol.
A miniszterelnököt, valamint a minisztereket, államtitkárokat, szakállamtitkárokat 40 napos szabadság illeti meg. Kormányzati körökből az InfoRádió úgy értesült, hogy mivel az állami vezetők sok esetben kötetlen munkaidőben dolgoznak, kisebb szabadságaikat ki sem írják.
Ezzel együtt a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a szabadság igénybevételét a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek előzetesen be kell jelenteni.
Hanganyag: Németh Zoltán