A Népszabadság arról számol be, hogy egyetlen tanév alatt kétharmadára apadt az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanuló diákok száma. A szakembereket is megdöbbentő "gyerekhiányra" akkor derült fény, amikor befejeződött az alapfokú művészeti oktatás intézményrendszerének ellenőrzése.
A minőségvizsgálat során kizáró oknak számít például, ha a pedagógusoknak nincs megfelelő végzettségük, ha az eszközök minősége nem éri el a kívánt szintet, esetleg kiderül, hogy a bejelentett óra- vagy gyerekszám nem a valóságot tükrözi. A nem minősített intézmények a korábbi állami normatívának csak a felét kapják meg.
A nemrég lezárult minősítési folyamat tapasztalatai alapján az értékelők úgy látják: a talpon maradt intézmények döntő többsége nagyszerűen végzi a munkáját.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy Magyarország elherdálta az aranytartalékát; szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranytartaléka, mint Magyarországnak. Pedig a rendszerváltás idején még 65 tonnányi aranyrúd pihent a nemzeti bank trezorjaiban, csakhogy egy 1990-es döntés értelmében a jegybank pénzzé tette a nemesfémtartalék nagy részét.
Az arany árát először dollárban tartotta az ország, majd euróban, és ez sokáig jó üzletnek bizonyult, mert az árfolyamváltozásokon nagyobb nyereséget lehetett realizálni, mint az arany drágulásán. Csakhogy a helyzet mostanra alaposan megváltozott, az arany ára ugyanis néhány év alatt csaknem megduplázódott. Az egykori eladás tehát rossz döntésnek bizonyult.
Az arany értéke abban rejlik, hogy a külföldi értékpapíroknál lényegesen kevesebb kockázatot rejt, kölcsön felvételekor pedig fedezetként is szolgálhat.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa