Közjogi értelemben Magyarország köztársaság, szociológiai és politikai értelemben azonban hazánk már túl van azon a korszakon, amikor a republikanizmus fontos és gyújtó hatású volt. A demokrácia az érdekes számunkra, nem a respublika - mondta az InfoRádiónak Gombár Csaba szociológus.
A szakértő szerint a XIX. században túl korán jelent meg a köztársaság eszméje a politikai életben és a politikai döntéshozók körében, míg 1989-ben, amikor már az egyéni szabadságra alapított parlamenti demokráciára vágyott az ország, már túl késő volt.
A köztársaságban nem egyszerűen szolidaritás, hanem a közösség iránit lojalitás állandó biztosítása, feltétel nélküli megkövetelése és a közjó érvényesítése van jelen. Ezzel szemben a mi demokráciánk a különböző érdekek érvényesítéséről szól, nem pedig nagy, romantikus áldozathozatalról a köztársaságért - magyarázta Gombár Csaba.
A szociológus szerint a nagy állami intézmények - többek között a jogrendszer, az iskolai és az adórendszer - azok, amelyek összetartják a XXI. század tömegtársadalmát, nem pedig a konfliktusos társadalmi osztályok, rétegek, rendek egymásba kapaszkodása.
Ennek következtében az állam szerepe nagyon fontos, de nem azért, hogy jól gazdálkodjon, hanem, hogy fenntartsa a hatalmas intézményeket, sőt, újakat teremtsen saját biztonságunk és kényelmünk érdekében - fűzte hozzá Gombár Csaba.
Hanganyag: Litauszky Balázs