Az Európai Bíróságnál jelenti fel Magyarországot az Európai Bizottság, ha a parlament két hónapon belül nem ültet át a nemzeti jogba két uniós irányelvet.
A testület azt kifogásolta, hogy Magyarország sem a jegyzett társaságok átláthatósági követelményeiről szóló, sem a szakmai elismeréseket szabályozó uniós direktívát nem érvényesítette idejében.
Kötelezettségszegési eljárást akkor indít az Európai Bizottság, ha egy tagállam nem teljesíti uniós kötelezettségeit.
A testület először levélben tájékozódik, hogy mi az oka a mulasztásnak, majd hivatalos felszólítást küld. Ha két hónapon belül nem érkezik válasz, akkor küldi az unió az úgynevezett indokolással ellátott véleményt. A két legújabb eset is ebben a fázisban van, és ha újabb két hónapig nincs válasz, akkor kerül az ügy az Európai Bíróságra.
A BruxInfo szakértője az InfoRádió érdeklődésére azt mondta, hogy a bíróság csak pénzbüntetést róhat ki a tagállamokra, de ez adott esetben napi többmillió eurós kötbérszerű bírság is lehet.
Fóris György hozzátette: Magyarország nem számít renitensnek az uniós tagállamok közül.
A bizottsági adatok szerint Magyarország tavaly 15 irányelv átvételével volt adós, az eljárások megoldásának átlagos idejében pedig Magyarország a negyedik helyen áll a tagállamok sorában. Ezek közé tartozik a stratégiai cégek védelméről szóló törvény, amely a tőke szabad áramlásának elvét sértheti, az úgynevezett aranyrészvények ügye, ami a gyanú szerint túlzott befolyást biztosít az államnak egyes vállalatokban, emellett a bizottság kifogásolta a magyar regisztrációs adót is.