Vége az édes életnek?
Az Aranynektár Kft. 733 millió forintos beruházással felújított dunavarsányi üzemét tavaly szeptemberben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter avatta fel. Évi 7-8 ezer tonnás kapacitásával ez a legnagyobb mézfeldolgozó üzem Magyarországon, Európában pedig benne van az első tízben. A cégnek sokáig nagyon jól ment, állami támogatásokat és Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegyet is kapott.
Ez a sikersorozat ért véget most. Az agrárminisztérium, a vám- és pénzügyőrség, valamint az APEH - más cégek után - közös ellenőrzést tartott az Aranynektárnál is. Süth Miklós országos főállatorvos az InfoRádiónak adott exkluzív interjúban elmondta, hogy élelmiszerhamisítással gyanúsítják a céget, ezért értesítették a rendőrséget, az üzemet pedig ideiglenesen bezárták.
Méz méh nélkül
A történet megértéséhez tudni kell, hogyan készül a méz. A méh nektárt gyűjt, amit a gyomrában egy enzim bont szét fruktózra (tehát gyülmölcscukorra) és glükózra (tehát szőlőcukorra). Erre azonban a mézhamisítók már mesterséges úton is képesek, csak ők répacukrot használnak hozzá. Tehát ahogy máshol a szőlő kiiktatásával készül bor, ebben az esetben a méh mellőzésével állítanak elő mézet. Ezt a gyanút erősítette meg, hogy a cégnél az előbb említett természetes enzimmel megegyező mesterséges fehérjét, valamint pollent és cukrot foglaltak el a razzia során.
Hogy valóban mézet hamisított-e a cég, az akkor derül ki, amikor összehasonlítják a termelőktől felvásárolt és a külföldre eladott méz mennyiségét. Ha az utóbbi jóval több, mint az előbbi, akkor nyilvánvalóan mesterségesen állították elő. Süth Miklós országos főállatorvos szerint erre megvan az esély.
A papírok is hamisak lehetnek
Az InfoRádió és a HVG egybehangzó értesülése szerint a hamis mézen elért nyereség és a cukor áfájának visszaigénylése több milliárdos csalássá hízlalhatja az ügyet. A gyanú szerint ugyanis az Aranynektár papíron szirupot adott el külföldre, amit a külkereskedelmi statisztikában mézként tüntetett fel, itthon viszont cukorként tartott nyilván. Ezzel a fiktív importtal hozhatta egyensúlyba a termelőktől felvásárolt méz mennyiségét az eladott termék mennyiségével.
Vajon mi van benne?
(képünk illusztráció)
Az biztos, hogy mézügyben nem tiszta valami - valószínűleg éppen maga a méz. Az Országos Méhészeti Egyesület tavaly májusban a brémai székhelyű Applica laboratóriumban, közjegyző által hitelesített vizsgálatot végeztetett kilenc nagy élelmiszer-áruház termékeiről. Bross Péter elnök szerint a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a Magyarországon kapható mézkészítmények hetven százaléka hamisított, mert cukor hozzáadásával készült. Klenácz József, az egyik érintett üzem vezetője szerint az egyesület vizsgálata nem hiteles.
No comment
Az InfoRádió most ismét megkereste az Országos Méhészeti Egyesület elnökét, Bross Péter szerint azonban hírzárlat van az ügyben, ezért ő nem tud semmit. Az Aranynektár működésének felfüggesztése miatt egyelőre nem aggódnak a méhészek, mert a mézet csak nyár elején kell eladniuk, addig pedig még újra megkezdheti működését az ország legnagyobb felvásárlójaként jegyzett Aranynektár.
Az InfoRádió többször megkereste Takács Ferencet, az Aranynektár Kft. tulajdonosát. A cégvezető először néhány nap türelmet kért, majd nyilatkozatot ígért, de végül meggondolta magát és nem adott interjút.