A Népszabadság úgy tudja, a kormány esetleges átalakításáról konzultál a miniszterelnök, érdemi döntés azonban még nincs. A kormányfő csak tájékozódik. Ha hozzányúlnak a kormány szerkezetéhez, a lap szerint a gazdasági tárcából fejlesztéspolitikai csúcsminisztérium jöhet létre. Egyelőre az látszik biztosnak, hogy Gyurcsány Ferenc hozzá fog nyúlni a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. A lap szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget áthelyezik az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hatásköréből a GKM-hez, így hozva létre a területfejlesztési csúcstárcát.
Az Index is a várható kormányátalakítással foglalkozik. Az internetes lap szerint egyelőre csak az ötletek pörögnek. Egyes szocialisták szerint az egészségügyi és a gazdasági minisztérium egyaránt szinte a nullára gyalulta kapcsolatait a két szférával, és egy civil tárcavezetővel legalább szóba állnának a két terület vezetői. Ez az érv a szakértő miniszterek mellett. Mások szerint viszont hiba külsősöknek osztogatni a kormányzati pozíciókat, ugyanis azokkal a kisebbségi regnálás szempontjából életbevágóan fontos szavazatokat lehetne vásárolni az MDF-től és az SZDSZ-től. A lap úgy tudja, hogy a legátfogóbb elmélet egy balos csúcstárcáról beszél, amelyik a két, társadalom számára legégetőbb szférát fogná össze, azaz egy hatalmas egészségügyi és szociális tárcáról.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy mivel "csak aggodalmakat oszlatott el, stratégiát alkotott, médiaarculatot tervezett és koncepcióvázlatot készített", nem sértette meg a lobbitörvényt az a cég, amely 1,6 milliárd forintos sikerdíjat kapott a MÁV árufuvarozó cégének, a MÁV Cargonak a privatizációja körül elvégzett munkálatokért. Ezt állapította meg a Központi Igazságügyi Hivatal. Eszerint a 30 ezer forintos törzstőkéjű Geuronet Bt. képviselője nem találkozott sem a MÁV, sem a gazdasági minisztérium vezetőivel, így azokra nyomást sem gyakorolhatott.
A Világgazdaság arról ír, hogy Magyarország a kelet-közép-európai térség 3., és a világ 41. leggazdagabb állama. Ez derül ki a Világbank által közzétett, 146 államra kiterjedő fejlettségi mutatókból. Hazánkban az egy lakosra jutó GDP értéke vásárlóerő-paritáson számolva valamivel több, mint 17 ezer dollár, ennél csak a szlovénok és a csehek értek el jobb eredményt régiónkban. Igaz, a jelentésben 2005-ös adatok szerepelnek, és azóta a dinamikusan növekvő Észtországnak alighanem sikerült elhódítania tőlünk a térségi "bronzérmet".
A Napi Gazdaság arról számol be, hogy a lakossági távhődíjak 4,7 és 6,1 százalékkal, míg a nem lakossági díjak 4,5, és 6,1 százalékkal emelkednek májustól a fővárosban. Minderre azért van szükség, mert a szolgáltató árképzését erősen befolyásolja mind a gáz, mind a villamos energia árának változása. Az emelkedés után a lakossági terhek egy átlagos lakás fűtésénél 800 forint többletet jelentenek.
A Penzcentrum.hu arról ír, hogy az eljárással kapcsolatos illetékek szabályai korántsem egyszerűek, szinte minden egyes eljárás után más és más összeget kell megfizetni. Nem is gondolnánk, hogy ha elhagyjuk az iratainkat, az is ebbe a kategóriába esik, ugyanis egy új személyit is államigazgatási eljárás keretein belül kaphatunk. De hogy mennyibe kerül irataink pótlása: ezt összegzi a Penzcentrum.hu írásában.
Hanganyag: Szabó Zsuzsa