Magyar zűrzavar - ez a címe a legtekintélyesebb londoni gazdasági-politikai hetilap cikkének, amelyben a március 9-i népszavazással is foglalkozik. Az írás szerint a vizit- és napidíj, valamint a felsőoktatási hozzájárulás csekély összegük dacára olyan dühöt váltottak ki a lakosságból, ami 50 százalék fölé emelte a szavazók arányát, és azok 80 százaléka el is utasította a szóban forgó díjakat.
A The Economist szerint ennek az lehet az oka, hogy a szegénység és a több évtizedes állami gondoskodás miatt a magyarok nem szívesen fizetnek olyan szolgáltatásokért, amelyeket egyszer az adójukkal már finanszíroztak.
A lap a népszavazás eredményét a Fidesz diadalának nevezi. Utóbb megállapítja, hogy a referendum után elenyésztek a további reformokba vetett remények.
A Standard & Poor's hitelminősítő, amely e hónap közepén negatívra rontotta a szuverén magyar adóskockázati besorolás kilátását, szintén utalt a népszavazásra, mivel annak eredménye megerősíti, hogy "csökken a magyarok vágya a konszolidációs folyamat továbbvitelére", és a legutóbbi, rosszul időzített 2009-es adócsökkentési elképzelések is ebbe az irányba mutatnak - idézi a lap a hitelminősítő indoklását.
Az Economist számba veszi az egyéb magyar gondokat is: az adóterhelés nálunk a legnagyobb a térségben, az alkalmazottak ötöde fizeti a személyi jövedelemadó négyötödét, a munkáltatók több mint 30 százaléknyi tb-járulékot fizetnek az alkalmazottak befizetésein felül.
Jó hír azonban, hogy a 2006-os 9,4 százalékról tavaly 5,6 százalékra csökkent az államháztartási hiány, ami idén is tovább csökkenhet. Jelenleg azonban Magyarországon a legkisebb a gazdasági növekedés, és egykulcsos adójával Románia, sőt Szlovákia is vonzóbbnak tűnik.
Mindeközben a magyar politikusok azt teszik, amihez a legjobban értenek, azaz rövid távú előnyökért perlekednek, a szerkezeti problémákkal pedig nem törődnek - írja helyzetértékelésében a The Economist.