Népszavazás: "el kellene dönteniük, mikor nem mondanak igazat"

Infostart
2008. március 27. 16:29
Albert Zsolt - aki népszavazást kezdeményezett, mert meg kívánja akadályozni a magántőke megjelenését az egészségügyben - egyértelműnek tekinti a csaknem 500 ezer ember által támogatott kezdeményezését. Mint azt az InfoRádióban elmondta, nem a több-biztosítós vagy több-pénztáras kifejezésekről szóló vita miatt fogalmazott meg egy második népszavazási kérdést is, hanem mert attól tart, hogy a kormány sikeres referendum esetén sem hajtaná végre az emberek akaratát.
Hogy állnak jelenleg a népszavazási kezdeményezései?

Van egy kérdés, amire összegyűlt 500 ezer aláírás, ez így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítóst egészségbiztosítás?" Van egy másik kérdés, ami arról szól, hogy az egy biztosítós, kötelező egészségbiztosítási rendszerben a magántőke semmilyen formában ne vehessen részt. ("Egyetért-e a lakosság azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós, szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők ne szerezhessenek tulajdoni részt?")

Politikusok és alkotmányjogászok is vitatják, hogy az első kérdés alkalmas a bevezetendő rendszer megelőzésére. Ön is ezért nyújtotta be a másodikat?

Nem volt szükség erre. Azért történt, mert korábban is benyújtottunk már egy kérdést, amit először is az Országos Választási Bizottság elutasított azzal, hogy burkolt alkotmánymódosítás, mert nem volt benne határidő megszabva. Amikor határidő-módosítással beadtuk, az Alkotmánybíróság nyolc hónapig napirendjére sem tűzte. Amikor decemberben a parlament megszavazta, hogy a népszavazás eredménye csak három évig kötelező a kormányra nézve, akkor rá egy hónapra napirendre tűzte, és elutasította a kérdésünket. Ezt a második kérdést csak azért nyújtottuk be, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy mit kezd vele ez a két nemes szerv, ami teljesen "politikamentes és független".

Ezek szerint a második kérdéssel nem is akartak népszavazást kezdeményezni?

Igazából nem, de most már úgy látom, hogy olyan kérdésnek tekinthető, ami talonba kerül, hiszen minden híreszteléssel ellentétben, ha nem akarna a kormány egy őszi népszavazás során eleget tenni a népakaratnak, akkor ott lebegne a feje felett a másik népszavazás is.

A politikusok azt mondják, hogy itt több pénztárról van szó, és nem több biztosítóról.

A politikusok érdekes módon valamilyen fogalomzavarban vagy amnéziában szenvednek, hiszen Kóka úr azt nyilatkozta, hogy az egészségügyi reform gerince a több-biztosítós rendszer, a koalíció fennmaradásának alapja pedig az egészségügyi reform. Tehát akkor, amikor nagy nyilvánosság előtt kell nyilatkozni, akkor több biztosítóról van szó, amikor azonban a népszavazás kerül terítékre, akkor hirtelen csak pénztárak vannak, nem pedig több biztosító. Nekik is el kellene dönteniük, mikor nem mondanak igazat.

A második kérdésre mennyi aláírás gyűlt össze?

Semennyi. Természetesen megtámadták az AB előtt ezt a kérdést is. Kezdődik az újabb hercehurca. Emiatt van az, hogy bármilyen népszavazási kezdeményezés is indul, ha átmegy minden szűrőn, és összegyűlik az elegendő aláírás, akkor is másfél év, mire a kérdésből népszavazás lehet.

Hanganyag: Molnár Anikó


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást