Várkonyi László szakállamtitkár március 25-én hivatalába kérette Csang Csun-hsziangot, Kína budapesti nagykövetét és kifejtette neki, hogy Magyarország aggodalommal figyeli a több halálos áldozatot is követelő tibeti eseményeket - írta közleményében a külügyi szóvivő.
A szakállamtitkár közölte a nagykövettel: Magyarország a magyar külpolitika alapelveivel összhangban fontosnak tartja az emberi és kisebbségi jogok, ezen belül is a vallás és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését a világon mindenütt, így Kínában is. Támogatja a tibeti kérdés békés, tárgyalásos rendezését, továbbá az érdemi párbeszédet a dalai láma és a pekingi vezetés, illetve képviselőik között.
Várkonyi László elmondta azt is - olvasható a közleményben -, hogy Magyarország egyetért az EU szlovén elnöksége által március 17-én kiadott nyilatkozattal, amely kifejezésre juttatja az EU mély aggodalmát a tibeti zavargások miatt, önmérsékletre inti az érintetteket.
A szakállamtitkár hozzáfűzte, hogy a Külügyminisztérium sajnálattal értesült a budapesti kínai nagykövetséget ért erőszakos cselekményekről, majd kijelentette: illetékes hatóságaink mindent megtesznek a nagykövetség zavartalan működésének biztosítása érdekében.
A csaknem két hete tartó zavargásokat az indította el, hogy március 10-én az indiai hatóságok feltartóztatták a pekingi olimpia elleni menet több száz tibeti emigráns résztvevőjét. A menet a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján indult, résztvevői Indiából Tibetbe akartak eljutni. Ezt követően, néhány nappal Tibet után más, tibetiek lakta tartományokra is átterjedtek a zavargások Kínában.
A halálos áldozatok számáról eltérőek az adatok; míg az emigráns tibeti parlament több száz halálos áldozatról beszél, addig a hivatalos kínai adatok szerint a halálos áldozatok száma ennél jóval kevesebb.