Zuschlag-lehallgatás: mindent elfed az államtitok

Infostart
2008. március 20. 19:19
Krimináltaktikai okból van törvényes lehetőség arra, hogy a lehallgatott személy tudomást szerezzen a megfigyeléséről, de ennek is nyoma kell, hogy legyen az ügyiratokban - mondta el az InfoRádió által megkérdezett kriminológus. Korábban a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított, mert a csalás gyanúja miatt őrizetben lévő Zuschlag János azt állította: már letartóztatása előtt tudott a megfigyeléséről.

A rendőrségi törvény szerint titkos információgyűjtést kezdeményezhet a rendőrség súlyos bűncselekmény gyanúja esetén - közölte az InfoRádió által megkérdezett kriminológus azzal kapcsolatban, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított, mert a csalás gyanúja miatt őrizetben lévő Zuschlag János azt állította: már letartóztatása előtt tudott a megfigyeléséről.

Finszter Géza kiemelte: ha valakinek a lehallgatását szükségesnek tartják, akkor ehhez bírói engedélyt kell szerezni. Ezt az illetékes szerv kérheti, és a kijelölt bíró ad erre engedélyt - tette hozzá.

A nemzetbiztonsági szakszolgálat rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel és törvényi felhatalmazással, hogy a lehallgatást megtehesse - közölte a kriminológus.

A szakember hangsúlyozta: a lehallgatásra vonatkozó szabályok többsége államtitok, mint ahogy a megfigyelés ténye és eredménye is.

Finszter Géza elmondta: nem publikus, hogy kik ismerhetik meg a lehallgatásról készült jegyzőkönyveket, az pedig államtitok, hogy kit, miért és milyen eredménnyel hallgatnak le.

A belső szabályozás rendelkezik arról, hogy a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter jogosult-e arra, hogy megkérdezze, kit hallgattak le - hangsúlyozta a szakértő.

A kriminológus szerint ezek a szabályzatok indokolatlanul vannak államtitokká minősítve, és azok helyett az eszköz konkrét személy elleni alkalmazását kellene államtitoknak nyilvánítani.

Finszter Géza kiemelte: krimináltaktikai okból van törvényes lehetőség arra, hogy a lehallgatott személy tudomást szerezzen a megfigyeléséről, de ennek is nyoma kell, hogy legyen az ügyiratokban. Ha nem a nyomozás érdekéből közölték ezt vele, akkor államtitoksértés történt - tette hozzá.

Hanganyag: Herczeg Zsolt


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást