A Népszabadság információi szerint kormányban erősen mérlegelik a népszavazás utáni helyzet kezelésének lehetséges változatait. Az egyre kevésbé valószínű, hogy minden az eredeti forgatókönyv szerint folytatódhat. Egy újabb népszavazási kampány ugyanis igencsak megnehezítené a ciklus második szakaszára lendületesnek tervezett kormányzást. A lap úgy tudja, hogy a szocialista frakcióban többséginek számít az a vélemény, hogy a több pénztáras modellről szóló törvényt vagy - átmeneti időre - vissza kell vonni, vagy jelentősen át kell alakítani a kormánypolitika sikeres továbbvitele érdekében.
A Magyar Nemzet azt íjra: ismét vizsgálják a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásával összefüggésbe hozott albán származású szerb állampolgár, Sefedini Gzim DNS-mintáját, miután azt nemrégiben hivatalosan is megkapták a magyar hatóságok a szerb legfőbb ügyésztől. Tavaly nyáron a Nemzeti Nyomozó Iroda már átvett egy Gzimnek tulajdonított mintát, de arról kiderült, hogy nem azonos a helyszínen talált DNS-profillal. Most az NNI dokumentáltan Sefedini Gzim DNS-ére tett szert. Ha az igazságügyi hemogenetikus vizsgálata negatív eredménnyel zárul, akkor végleg kútba esik a tíz évre tartó nyomozás.
Az Index arról ír: Japán négy legnagyobb, internet-szolgáltatókat tömörítő szervezete (összesen ezer kisebb-nagyobb szolgáltató a tagjuk) minden eddiginél erőteljesebb fellépést ígér a fájlcserélők ellen. A terv az, hogy a jogvédett tartalmak illegális letöltésén vagy megosztásán kapott felhasználókat egyszer figyelmeztetnék, aztán egyszerűen letiltanák a netről. Az új rendszer nem nézne bele az adatforgalomba - ami egyébként is titkosított, így lassú és bonyolult dolog kibogarászni belőle, hogy valóban jogvétett tartalom utazik-e az adatcsomagokban. Ehelyett maguk a jogtulajdonosok (vagyis a zene-, film- és szoftverkiadók) kapcsolódnak fel a hálózatra egyszerű júzerként, ahonnan megpróbálják letölteni a saját tartalmaikat. Összegyűjtik azokat az ip-címeket, ahonnan a rendszer felajánlja a letöltést, az internet-szolgáltató pedig letiltja a címekhez tartozó gépeket.
A 2007-ben működő parlamenti eseti bizottságok egyike sem lépte túl a megszabott anyagi kereteket - tudta meg a Napi Gazdaság Bakos Emiltől az Országgyűlés gazdasági főigazgatójától. Az ilyen ad hoc bizottságok pénzügyi kereteik négyötöd részét szakértői keretként használják fel. Közülük a legnagyobb összeggel a 2006 végén létrehozott, az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság rendelkezett. A testület a 4,6 millió forintos keretéből ugyanakkor csak kevesebb mint 3 millió forintot használt fel tavaly. A bizottság működése kevéssé látványos, mivel nincs jelentéstételi kötelezettsége, feladata szerint az országgyűlési ellenőrzést biztosítja az EU-ból származó fejlesztéspolitikai források felhasználása felett.
A Világgazdaság azt írja: nem dicsekedhetnek nagy mérlegbeadási fegyelemmel a magyar társaságok. A Fővárosi Cégbíróságon - amelynek nyilvántartásában több mint 190 ezer élő vállalat szerepel - a 140-150 ezernyi mérleg benyújtásra kötelezett cég harmada adós a beszámolóval. Az éves beszámolók általában az utolsó pillanatban érkeznek meg a cégbíróságokra. A renitensek egy része alvócég, vagyis vezetői elérhetők, de a vállalkozás nem aktív. Aki nem adja be mérlegét, ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő bírsággal számolhat.