Az egészségbiztosítási törvény 22 pénztár alapítását írja elő, ebből 18 a megyékben, négy pedig a központi régióban - a fővárosban és Pest megyében - jön létre.
A pénzügyminiszternek mint vagyonkezelőnek március 18-áig kell megalapítani a pénztárakat. Ezt követően bejegyzik a cégeket, majd a legutolsó pénztár bejegyzését követően meghirdetik eladásra a pénztárak részvényeinek 49 százalékát.
A központi régióban az első pénztár az észak-pesti és a váci területen alapítható meg. Ez magában foglalja a főváros IV., XIII., XIV. és XV. kerületét, továbbá az aszódi, a dunakeszi, a gödöllői, a szobi, a váci és a veresegyházi kistérséget.
A budai pénztári terület része az I., II., III., XI., XII., XXII. kerület, továbbá a budaörsi, az érdi, a pilisvörösvári és a szentendrei kistérség.
Harmadik a sorban a kelet-pesti és monori pénztár területe. Ebbe tartozik a X., XVI., XVII., XVIII., és XIX. került, továbbá a ceglédi, a monori és a nagykátai kistérség.
Végül negyedik a dél-pesti és dabasi terület. Ennek része az V., VI., VII., VIII., IX., XX., XXI. és XXIII. kerület, illetve a dabasi, a gyáli és a ráckevei kistérség.