Munkateszt: Gyurcsány beveti az új fegyvert

Infostart
2008. február 26. 07:19
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök baloldali polgárosodás programjának néhány foglalkoztatást növelő, illetve munkahelyteremtő eleme várhatóan élénk vitát vált ki. Leginkább talán az úgynevezett munkateszt, amelynek lényege, hogy aktív korúak számára csak akkor lehessen a jövőben rendszeres szociális segélyt megállapítani, ha munkateszten vesznek részt.

A Népszabadság arról ír, hogy a munkateszt keretében az érintetteket közmunkavégzésre kötelezik, amelynek alapján kiszűrhető, ki az, aki akar, de nem tud, és ki az, aki képes lenne, de nem akar dolgozni. A Népszabadság értesülése szerint a kormányfő bejelenti azt is, hogy a jelenlegi 32-ről 20 százalékra csökkentik a legfeljebb 10 embert foglalkoztató vállalkozások alkalmazottai után fizetendő járulékteher mértékét. A hátrányos helyzetű térségekben ennél is nagyobb kedvezményre lehet majd számítani.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy a munkáltatóktól kapott üdülési csekket belföldön nyolcezernél is több szolgáltatónál lehet beváltani, viszont a lakosság igazán rászoruló rétege évről évre kisebb eséllyel pályázhat a lehetőségre. Idén, a pályázatok benyújtására kiszabott április 15-i határidőig ne is próbálkozzon a gyesen, gyeden lévő vagy főállású anya, illetve az sem, aki vállalkozó.

Duplán is esélytelennek bizonyul viszont az a nyugdíjas, aki még nem töltötte be a 62. életévét, és így nevel egy 18 év alatti fogyatékos gyermeket. Ugyanígy jogosulatlan a kedvezményre az a szülő, akinek egy tartósan ellátásra szoruló 18 évnél fiatalabb és annál idősebb, nem fogyatékos gyereke van, valamint, ha fogyatékos gyermeke nevelése mellett nem jut ideje teljes munkaidőben dolgozni.

Az Index beszámol arról, hogy a Radikális Biciklisták nevű civil szervezet feljelentette Demszky Gábor főpolgármestert és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest, mert szerintük megtévesztően állították, hogy a budapesti szmoghelyzet nem ad okot aggodalomra. A Városháza azt állítja, Demszky és Hagyó nyilatkozatai nem tartalmaztak valótlanságokat.

A Világgazdaság arról ír, hogy több mint 280 millió forintnak kelt lába egy bonyolult, alvállalkozói láncolatokkal megspékelt pénzügyi manőverben. Az ügy egyik főszereplője egy évi egymilliárdos forgalmat lebonyolító Bács-Kiskun megyei építőipari gazdasági társaság, amely valótlan tartalmú alvállalkozói szerződéseket és számlákat használt fel egy faktorálási ügylet során, majd a számos alvállalkozó között megbújó négy vállalat számlájára átutalt összeget valaki jogosulatlanul felvette.

Eddig nem sikerült az elcsalt milliók nyomára bukkanniuk a nyomozóknak, lehet, hogy a pénz külföldi bankszámlákon landolt. Csalással és pénzmosással öt személyt gyanúsítottak meg, rájuk akár nyolcévi szabadságvesztés is várhat.

A Napi Gazdaság arról számol be, hogy bár a 2003-as üvegzsebtörvény több mint 4 éve érvényben van, a hatálya alá tartozó tárcáktól mégsem mondható el, hogy a benne foglalt kötelezettségeiknek minden esetben maradéktalanul eleget tennének.

A Miniszterelnöki Hivatal feladatai között nem szerepel a tárcák részletes ellenőrzése, a hiányosságokat nem is szankcionálhatják - tájékoztatta a lapot a Kormányszóvivői Iroda. A közérdekű adatok közé tartoznak a többi mellett a külföldi kiküldetések, a gépjármű- és mobiltelefon-használat költségei, valamint az 5 millió forint feletti szerződések.

A portfolio.hu arról ír, hogy keddtől megszűnik a forint euróhoz képesti ingadozási sávja, tehát a magyar fizetőeszköz szabadon lebeg az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank indoklása szerint A lebegő árfolyamrendszer kedvezőbb feltételeket teremt a jegybank számára az inflációs cél eléréséhez, és ezen keresztül a maastrichti nominális kritériumok teljesítéséhez, valamint az ERM-2 belépéshez.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1.
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2.
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást