Az Oktatási és Kulturális Minisztérium sosem vizsgálta, hogy mennyibe kerül hallgatónak lenni. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája most olyan kutatást végez, amelyből kiderül, hogy a hallgatóknak honnan van pénzük, és, hogy mire költik azt - mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke.
Miskolczi Norbert közölte: a 90-es években a hallgatók "fő munkahelye" az egyetem volt, emellett csak keveseknek volt idejük vagy lehetőségük dolgozni. Ma már a nappali tagozatos hallgatók harmada dolgozik tanulás mellett: 30 százalékuk részmunkaidőben, 10 százalékuk teljes munkaidőben, a többségük pedig alkalmi munkákat vállal.
Tanulmányok bizonyítják, hogy továbbra is komoly előnyt jelent diplomás szülők gyermekének lenni a felsőoktatásba való bejutás szempontjából. Ennek anyagi és kulturális okai is vannak: a diákokat az általános és a középiskola során sokkal jobban tudja támogatni a családja, amelynek tagjai - végzettségük révén - olyan állásokban dolgoznak, amelyekből képesek finanszírozni a nagyvárosi életet - tette hozzá a HÖOK elnöke.
Nem érik el a céljukat
A törvényes keretek között minden lehetőt megtettünk annak érdekében, hogy megértessük a kormánnyal, milyen rossz a tandíj - jelentette ki Miskolczi Norbert.
A HÖOK elnöke szerint a népszavazás olyan esemény lehet, amely ráébreszti a jelenleg kormányozó politikusokat arra, hogy a tandíj bevezetésével nem azt érik el, amit szeretnének: nem lesz jobb minőségű a felsőoktatás, és nem hat majd motiváló erőként a hallgatók számára.
Azok mennek majd orvosnak, pedagógusnak, akiknek van évi 105, vagy akár 225 ezer forintjuk, nem pedig azok, akik tehetségesek - fűzte hozzá Miskolczi Norbert.
Hanganyag: Sánta András