Aggodalmat kelt a NATO-ban, hogy a moszkvai KGB-kiképzést kapott Laborc Sándor, a magyar Nemzetbiztonsági Hivatal első embere a NATO hírszerzési bizottságának vezetője lett - írta The New York Times hétfői számában.
A mértékadó amerikai napilap hosszú cikkben taglalja a kialakult helyzetet, több, nevük elhallgatását kérő diplomatát idézve. "Néhány NATO-diplomata, akiket a kinevezésről megkérdeztek, a napokban azt mondta, hogy (Laborc) háttere miatt előfordulhat: a NATO-országok kevésbé kívánják megosztani egymással hírszerzési értesüléseiket" - írta a tekintélyes napilap.
Nem voltak abban a helyzetben
Az újság szerint azok a diplomaták, akik hajlandók voltak nyilatkozni az ügyben, nevük elhallgatását kérték. Mint mondták, még ha lettek volna is fenntartásaik Laborc Sándor múltjával kapcsolatban, nem voltak olyan helyzetben, hogy megakadályozhatták volna a kinevezést.
Egy magas rangú kelet-európai diplomata megjegyezte: "ha megkérdőjeleztük volna ezt a kinevezést, akkor tovább kellett volna haladnunk felfelé, ebben az esetben a magyar miniszterelnök felé, akit meg kellett volna kérdeznünk Laborc múltjáról".
Egy amerikai telefonhíváson múlott
Az eredeti cikkben azonban szerepel két olyan vélemény is, amely a magyar sajtóban a jelek szerint elsikkadt. Az egyiket egy nyugati ország diplomatája fogalmazta meg: "Az Egyesült Államok NATO-nagykövetének egyetlen telefonjába került volna a kinevezés megakadályozása. Ez egy jel lehetett volna a többi országnak, akik még mindig azt hihetik, hogy megúszhatják".
"A magyar eset nagyon, nagyon kellemetlen"
A The New York Times emlékeztet arra, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország 1999-es csatlakozása után öt évvel lett a NATO-tagja a Varsói Szerződés többi egykori tagállama. A bővítés után a bolgár delegáció katonai attaséi bizonyos szintű hírszerzési anyagokhoz nem férhettek hozzá.
"Fogadni lehetett volna rá, hogy bármilyen információ, amit Bulgáriával a NATO-n belül megosztunk, egyenesen Moszkvában landol. A régi kommunista nómenklatúra és a titkosszolgálatok még mindig jelen vannak Romániában és Bulgáriában. Azt kell mondanom, hogy a magyar eset nagyon, nagyon kellemetlen" - nyilatkozta a lapnak egy vezető nyugat-európai diplomata.
Az eredeti, angol nyelvű cikket elolvashatja itt!