Nemzetközi szinten is feltűnést keltett Gyurcsány Ferenc a davosi Világgazdasági Fórumon mondott beszéde, melyben a magyar miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy az élelmiszerárak megugrása lehetőséget ad az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatára és átalakítására.

A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a magas élelmiszerpiaci árak esetén a gazdák kevésbé vannak ráutalva a támogatásra. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, az agrártámogatási rendszerből esetleg felszabaduló összegek az oktatásra, a kutatásra és fejlesztésre, a versenyképesség javítására fordíthatók.

A magyar miniszterelnök blogja szerdai bejegyzésében részletesebben is írt a világgazdaság helyzetéről és úgy fogalmazott: "2008, az előző évektől természetesen nem függetlenül, különböző természetű gazdasági kihívások, nem egy esetben a sokkok éve lehet".

Gyurcsány Ferenc szerint három nagy kihívással kell szembenézni. "Az egyik az energiaárak, a másik a hihetetlen gyorsan növekvő élelmiszer- és mezőgazdasági termékek árainak, a harmadik pedig a - mondjuk úgy - hogy a pénzpiaci "turbulenciák" kérdése. Mind a három mögött komoly regionális okok húzódnak meg, és mindhárom komoly globális hatásokkal rendelkezik.

Az energia- és élelmiszerárak növekedésének hátterében nagyon egyértelműen ázsiai eredetű okok találhatók. Ha egyszerűsíteni akarok, akkor azt mondom, hogy két nagy ázsiai ország végképp megérkezett a világgazdaság globális színpadára. India és Kína kétmilliárd főt meghaladó népességével, folyamatosan magas növekedésével, hatalmas kereslettel lépett fel az energia- és élelmiszerpiacon, jelentősen felborítva ezzel a korábbi egyensúlyt. Ez bizony a globalizáció egyik új hulláma, amelynek következtében a világgazdaság abban tér el jelentősen az előző időszaktól, hogy alapkarakterét már nem elsősorban vagy kizárólag az Amerikából, illetve másodsorban az Európából érkező hatások határozzák meg, hanem létezik egy nagyon erős ázsiai visszahatás is. Nem kétséges, hogy ez jelentősen át fogja rajzolni a világgazdaság térképét, ugyanakkor hatással lesz a szupranacionális intézményrendszer egészére, az ENSZ-től kezdve előbb-utóbb a Valutaalapon, a Világbankon, a WTO-n keresztül több más meghatározó intézményre is.

Ami a pénzpiaci válságot illeti, ennek háttere egészen világos. Az "internet buborék" évtized eleji kipukkanását követően az Egyesült Államokban elindult egy "ingatlan buborék", amely most van kipukkanóban. Ez több százmilliárd dolláros veszteséget okoz nagy bankoknak - ennek nyomán csökken a pénzbőség, növekednek a kamatok, mindenki megpróbálja minimalizálni a veszteségeit. Hatása a csökkenő fogyasztás nyomán az iparágak egész sorára terjed ki, és ebből természetesen következnek a csökkenő részvényárak. Az igazi nagy kérdés az, hogy miként lehet a legkisebb áldozattal kezelni ezt a válságot, és mindez hogyan érinti Európát. Európa ma alapvetően inkább optimista. Nehéz megmondani, hogy ez az optimizmus mennyire megalapozott. Európa azt gondolja, hogy jelentős a függetlensége Amerikától, így ezek a hatások rá közvetlenül kevésbé fognak hatni. Vagy ha mégis, akkor az pusztán csak az európai gazdaság lassulását hozza magával, nagyjából úgy, hogy legfeljebb 1 százalék körüli növekedéscsökkenés lehet 2007 és 2008 között.

Anélkül, hogy különösebben mélyen belemennénk különböző gazdasági elemzésekbe, nyugodtan állítható, hogy ez azért inkább az optimista forgatókönyv. Adja isten, hogy ez legyen végül a reális is, de azért elég jelentős kockázattal is szembe kell nézni" - fogalmaz Gyurcsány Ferenc a blogjában.Davosban egyebek között a Nabucco gázvezetékről és az azerbajdzsáni gáz európai értékesítéséről tárgyalt a magyar kormányfő és az azeri köztársasági elnök.

Gyurcsány Ferenc és Ilham Aliyev azeri kezdeményezésre találkozott a Világgazdasági Fórum helyszínén.

Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta: a svájci megbeszélésen szóba került egy esetleges együttműködés a MOL és az azeri nemzeti olajtársaság között, a kaukázusi ország emellett jelezte, hogy szívesen vásárolna magyar élelmiszeripari technológiát.

A miniszterelnök korábban találkozott Sali Berisha albán kormányfővel, Tony Blairrel, a nemzetközi közösség közel-keleti megbízottjával, volt brit kormányfővel, Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszterrel és több nemzetközi nagyvállalat vezetőjével is.

Gyurcsány Ferenc csütörtökön többek között Joaquín Almuniával, az Európai Bizottság pénzügyi biztosával tárgyal Davosban.