Egyelőre maguk a BKV-jegypénztárosok sincsenek teljesen tisztában az új havibérlet érvényességével, ahány ablak, annyiféle információt adnak az utasoknak - írja a Népszabadság. A zavart a 31 napos hónapok okozzák, mert a jegyeladók szerint az utolsó napra nem érvényes a szelvény, ezért nem is dátumozzák addig. Pedig az újítás lényege szerint az új haviszelvény a naptárhoz igazodik, ahány napos a hónap, annyi ideig érvényes a szelvény. A 31 napos hónappal azonban a pénztárosok némelyike nem tud mit kezdeni, ezért - némi tanácstalanság és egymás közötti konzultáció után - biztos, ami biztos, legtöbbször azt mondják az utasoknak, hogy az elsején váltott jegyek 30-a éjfélkor járnak le. Tényszerűen azonban ezekkel még 31-én éjfélig lehet utazni.
A Magyar Nemzet azt írja, annak az állami vezetőnek, aki azt állítja: az állam rossz tulajdonos, távoznia kellene az ország vezetéséből - véli Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese, aki szerint a létrejött egységes vagyonkezelő szervezetet kézi vezérléssel is irányíthatja a kormány. A szakember úgy látja: újabb privatizációs hullám indulhat el, miközben a megmaradt nemzeti vagyonból lényegében már semmit sem szabadna értékesíteni.
A kukoricából, szójából vagy más nem fosszilis alapanyagokból előállított benzin és dízelolaj mérlege az üvegházhatású gázok szempontjából nagyon kétséges - ismeri be az Európai Bizottság kutatóintézetének kiszivárgott belső elemzése, írja a Világgazdaság. Brüsszelben éppen a héten teszik közzé az energetika több területét érintő csomagtervet, amely az eredeti elképzelések szerint a bioüzemanyagok arányának növelésére vonatkozó számszerű célkitűzéseket is tartalmazza majd. Az egyre sokasodó tudományos aggályok miatt azonban nemrég az EU környezetvédelmi biztosa is indokoltnak nevezte - az amúgy Magyarország számára nagy lehetőségekkel kecsegtető - bioüzemanyag tervek felülvizsgálatát.
A Napi Gazdaság azt írja: nőtt az esélye annak, hogy mégis épül belátható időn belül szivattyús tározós erőmű Magyarországon, amellyel megoldódhatna a hazai villamosenergia-rendszer már-már napi szabályozási problémája, így többek között nem kellene korlátozni a szélerőművek építését sem. A Zempléni-hegység déli részére tervezett erőmű beépített teljesítménye 600 megawatt lenne, beruházási költsége 412,6 millió euró. A következő ütemben megvalósítható második 600 megawattos egység a beruházó Szet Kft. szerint már csak 208,1 millió euróba kerülne. A projekt előkészítése megkezdődött, a végső üzembe helyezés 2012 októberére várható.