Juhász Attila szerint a törvény parlamenti elfogadása után csak az volt a kérdés, hogy az Országgyűlésnek küldi-e vissza a jogszabályt a köztársasági elnök, vagy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja. Az elnöki indoklásból kiderült, hogy az államfő valószínűleg nem talált olyan alkotmányos indokot, ami miatt az Ab elé utalhatta volna a kérdést. Egykori alkotmánybíróként az Alkotmánybíróságnak korábban is csak olyan törvényeket küldött, amelyek valóban problémásak voltak; ebben az esetben Sólyom László célja az volt, hogy kifejezze politikai ellenérzését - mondta az elemző.
Kiszelly Zoltán úgy véli, Sólyom László politikai döntést hozott: kimondta, hogy a kormányon lévőknek kell újra dönteniük az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról. Az aktuálpolitikai környezet is szerepet játszott az elhatározásban: az államfő nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy álláspontja az ellenzékhez áll közel - tette hozzá a politológus, aki úgy vélekedett: az államfő arra hagyatkozik, hogy alkotmányossági kifogásokkal a szakmai szervezetek, vagy a pártok fordulnak majd az Alkotmánybírósághoz.
Sólyom László ugyanakkor sokszor megtapasztalhatta, hogy amikor visszaküld egy törvényt a parlamentnek, akkor a kormánytöbbség a politikai kompromisszum eredményeként elfogadott jogszabályt érdemi változtatás nélkül fogadja el újra - fűzte hozzá.
A kormánypártok most egyrészt presztízsokokból fogják újra megszavazni a törvényt; nem akarják felülírni saját korábbi döntésüket. Másrészt a koalíciós partnerek népszerűsége alacsony, a belső vita pedig tovább csökkentheti ezt. Emellett a tavaszi népszavazási kampányra tekintettel is újra igennel voksolnak majd a szocialisták és a liberálisok - hangsúlyozta a politológus.
Szomszéd Orsolya szerint is érdemi változtatás nélkül fog újra átmenni a parlamenten a törvény. Az első szavazás alkalmával egybekovácsolódott a kormányoldal a kérdésben, nem voltak kiszavazások, és ez a helyzet várhatóan nem fog megváltozni - tette hozzá.
A politológus kiemelte: Sólyom László eljárásjogi, tartalmi és szakmai szempontból is emelt kifogásokat döntése indoklásakor. Az államfő egyebek mellett hiányolta a pénztárak közötti valódi verseny kialakulásának lehetőségét, ami azt jelentheti, hogy Sólyom László "versenyzőbb" modellt tartana helyesnek.