eur:
394.13
usd:
368.78
bux:
66295.2
2024. április 25. csütörtök Márk

Egészségbiztosítási törvény: a koalíció összezárt

Az Országgyűlés elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek.

A szavazás előtt elhúzódó, időnként indulatos záróvitát folytatott az Országgyűlés; az is előfordult, hogy Szili Katalin házelnök megvonta a szót a képviselőtől.

Az ellenzéki politikusok azt kifogásolták, hogy későn kapták meg az alkotmányügyi bizottság záróvitához készített, 134 pontból álló ajánlását, így azt nem tudták áttanulmányozni.

A vitában Szili Katalin megvonta a szót Salamon Lászlótól, a KDNP képviselőjétől arra hivatkozva, hogy nem az ilyenkor mérvadó, részletes vitára vonatkozó szabályok szerint szólt hozzá a témához.

Az Országgyűlés elnöke többször figyelmeztette a képviselőket, hogy a házszabálynak megfelelően szólaljanak fel a vitában.

"Szégyelljék magukat!" - mondta egy alkalommal a házelnök, miután többszöri kérése ellenére sem az ajánlás pontjaihoz szóltak hozzá a képviselők, illetve folyamatosan zajongtak és kiabáltak.

A fideszes Mikola István, a kereszténydemokrata Nagy Kálmán és frakciótársa, Puskás Tivadar a vitában egyaránt azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat átláthatatlanná, igazságtalanná és költségessé teszi az egészségügyet.

Horváth Zsolt (Fidesz) a koalíciós pártok frakcióinak címezve szavait azt mondta: nem lehet házszabályszerűen tárgyalni a törvényjavaslathoz érkezett bizottsági ajánlásokat, mert a kormánypártok nem tették azt lehetővé.

"Ebből csak baj lehet" - mondta az elhangzottakhoz kapcsolódva Kósa Lajos (Fidesz) a törvényjavaslat elfogadására utalva.

Csáky András (MDF) úgy vélte: az, hogy húszszázalékos díjtételeltérés lehet az egyes pénztárak között, azt jelenti, hogy nem lesz egységes rendszer.

A politikus álláspontja szerint ezt erősíti a betegutak szervezésének pénztári gyakorlata, valamint a pénztári várólisták rendszere is.

A képviselő hangsúlyozta: az, hogy a területi kórházakkal nem lesz a pénztáraknak szerződéskötési kötelezettségük, azt jelenti, hogy ezek az intézmények elsorvadnak, egy idő után kénytelenek lesznek bezárni.

Ehhez kapcsolódóan Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta: akik olyan településen élnek, ahol területi kórház van - és nincs súlyponti kórház - ott az embereknek utazniuk kell majd, ha kórházi ellátást akarnak kapni.

Közölte: a leggyakoribb betegségeket a területi intézményekben látják el. Úgy vélte, a kormány szerzett jogot vesz el az emberektől.

Molnár Oszkár (Fidesz) szintén e kérdéssel foglalkozva azt mondta: a területi kórházak elsorvasztása a cél.

Kelemen András (Fidesz) úgy vélte, a biztosítók abban lesznek érdekeltek, hogy a betegeket távol tartsák az egészségügyi szolgáltatásoktól.

Kupper András (Fidesz) azt emelte ki, hogy vidéken - ahol a jelenlegi ismeretek szerint egy pénztár lesz - monopóliumok alakulnak ki.

Pesti Imre (Fidesz) szerint elfogadhatatlan a javaslat azon pontja, amely szerint a hatvan napnál régebben lejárt kintlévőségek esetén az érintett intézménnyel a pénztárak nem köthetnek szerződést.

Közölte: a kormány hozta olyan helyzetbe az intézményeket, hogy felhalmozódtak kintlévőségeik és most a kabinet bünteti őket.A ciklus legjelentősebb törvényjavaslatának nevezte az egészségbiztosítási törvényt Horváth Ágnes egészségügyi miniszter.

Kijelentette: "15 éve mérjük, hogy miként alakítsuk át az egészségügyet, a mai napon hagyjuk abba a méricskélést, hozzuk meg a döntést".

Horváth Ágnes a csaknem kétórás vitára és az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva azt mondta, hogy az átalakítás nem vesz el, csak ad: valódi szolidaritást, a befizetésekben és az ellátás igénybevételében mindenkinek, a rokkantaknak, az időseknek, a fiataloknak, a munkanélkülieknek az értelmiségieknek és a munkásoknak is.

Szerinte az új rendszer jobb ellátási minőséget ad, és választási lehetőséget kínál a pénztárak között.

A rendszer ügyfélközpontú lesz, végre a beteg kerül a középpontba, igazságos lesz, és elvezet a hálapénz megszüntetéshez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Gyenge az amerikai gazdaság, ütik a tőzsdéket

Gyenge az amerikai gazdaság, ütik a tőzsdéket

Lefordultak az irányadó európai tőzsdék a mai amerikai GDP-adatok és munkanélküliségi statisztikák közlését követően. A makoradatok mellett a vállalati gyorsjelentések lesznek a fókuszban, a héten az amerikai technológiai óriásokon van a hangsúly, amelyek közül a Meta csalódást okozott tegnap esti gyorsjelentésével. Itthon nagyban zajlanak az éves rendes közgyűlések, ma a Richter és a Mol tartja közgyűlését. Hasonló témákkal is foglalkozunk a május 16-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 15:01
×
×
×
×