Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta, hogy csak töredékes információik vannak a törvényjavaslatról, ráadásul a parlamenti vitában a szakmai szervezetek már nem vehetnek részt, most már csak a képviselők alakíthatják az előterjesztést.
Annyi bizonyos, hogy rengeteg módosító indítvány érkezett a javaslathoz, és nagy a káosz - mondta az elnök.
Éger István közölte: szkeptikus azokkal a hírekkel szemben, amelyek arról szólnak, hogy a koalíciós pártoknak mindenben sikerült megegyezniük az egészségügyi biztosítási rendszerrel kapcsolatban.
A kerekasztal ülésére meghívták az üzleti biztosítók képviselőit is, hogy konzultáljanak velük a törvényről. A tanácskozáson három biztosítási szakember vett részt. A nevük elhallgatását kérő szakértők azt mondták, hogy nem a biztosítók, hanem a politika kezdeményezte a változásokat.
A társaságok tanulmányozzák az ezzel megnyíló lehetőségeket, de a megjelent szakemberek nem tudnak arról, hogy bármelyik biztosító elhatározta volna, hogy beszáll a rendszerbe.
Arra a kérdésre, hogy szerintük működhet-e a tervek alapján az egészségbiztosítás, kijelentették: túl sok és gyors a változás, amit nem tudnak kellő alapossággal értékelni, tehát azt sem tudják megmondani, milyen lesz a végleges törvényben megszabott rendszer.
Ha befektetnének is a pénztárakba, hatósági jogaik nem lennének, és ez párbeszédre ösztönözné őket - mondták a biztosítók képviselői.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a törvényjavaslat nem biztosítási jogviszonyról, hanem társadalombiztosításhoz kapcsolódó ellátásszervezésről szól, amely nem engedi meg például a betegek kockázati elbírálás alapján történő befogadását.
A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal a konzultáció után bejelentette: elutasítják a törvényt, mert az üzleti szereplők megjelenése az egészségügyben szerintük katasztrofális következményekkel járna.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat jobb finanszírozás mellett alkalmasnak tartják arra, hogy valódi egészségbiztosítási intézménnyé fejlődjék.
A kerekasztal szeretné, ha az Országgyűlés titkos szavazással döntene a törvényről, és erre vonatkozó javaslatukat már meg is küldték a törvényhozásnak.
Indoklásuk szerint ugyanis a nyílt szavazáson a képviselők közül többen pártjuk utasítása szerint szavaznak, akár meggyőződésük ellenére is.