Nyugat-Európában rendszeresek a demonstrációk, az érdekképviseletek a szocialista, szociáldemokrata kormányokat is kritizálják és gyengítik a megmozdulásaikkal. Magyarországon azonban a nagy sztrájkok eddig elkerülték a baloldalt.
Tamás Pál szociológus szerint a mostani magyarországi tüntetések egyik oka, hogy a baloldali kormány egyrészt azt teszi, amit egy liberális szokott. Közrejátszik azonban az is, hogy a szakszervezetek a rendszerváltás óta csak most kezdenek magukhoz térni.
Szakszervezeti vezetők a kormányokban
A régi kelet-európai blokk államaiban az érdekképviseleti szervek 15 éves kómában voltak - véli a szakember. Ez alatt azonban átalakult a magyar gazdaság, ezért sokan azt hitték: a szakszervezeteknek az új magyar kapitalizmusban már nincs helyük, csupán a régi rendszer hullái.
Tamás Pál szerint a rendszerváltás után is érvényesült a pártbefolyás az érdekképviseleteknél. A szerdai megmozdulás egyik főszervezőjét, a Ligát például a kilencvenes évek elején az SZDSZ szinte neobolsevik módon próbálta befolyásolni, ám a konföderáció sikeresen bújt ki ez alól.
Szakszervezetek és pártok
Mint mondta, mára az MSZOSZ is távolodik a szocialistáktól, bár több korábbi vezetőjük később kormányzati tisztséget vállalt. De szerinte ez a világ többi pontján sincs másként, hiszen a jelenlegi brit miniszterelnök, Gordon Brown is szakszervezeti funkcionáriusként kezdte.
Tamás Pál arra azonban rámutatott: még nem dőlt el, hogy az érdekképviseletek valóban meg tudnak-e újulni. A gödör aljáig már eljutottak, sőt, elindultak fölfelé, de még sok tennivalójuk van. Újraéledésükben nagy szerepet játszott, hogy a multinacionális vállalatokkal együtt a nyugat-európai szakszervezeti vezetők is felkeresték Magyarországot, és tanácsokkal látták el az ittenieket.
Hanganyag: Németh Zoltán