Az erdélyi magyarok elégedettebbek, mint az anyaországiak

Infostart
2007. november 15. 11:55
A Kárpát-medence országaiban élő magyarságra inkább a közösségekben való tagozódás jellemző, mint hogy egységes nemzetet alkotnának - áll az MTA szociológusi kutatásában. A közösségek individualitása nőtt az elmúlt öt évben, de megfigyelhető a többségi nemzetbeliekhez való közeledésük, nagyobb fokú integrálódásuk is.

A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete Kárpát-panel címmel készített átfogó szociológiai kutatást a határainkon belül és kívül élő magyarságról.

Kérdőívüket majdnem háromezren töltötték ki, legtöbben Erdélyben, de a felmérésben természetesen részt vettek az anyaországban élő, a felvidéki, a kárpátaljai és a vajdasági magyarok is.

A kutatók a többi mellett arra voltak kíváncsiak, hogy milyen változások mentek végbe a közösségek anyagi helyzete, munkaerőpiaci és oktatási lehetőségeik terén, vagy hogy milyen hatással volt például a magyar-magyar kapcsolatokra az Európai Unió bővítése.

Az erdélyi magyarok a legelégedettebbek

Leglátványosabban az erdélyi magyarok anyagi helyzete, és így elégedettsége javult; ezzel szemben Magyarországon a legelégedetlenebbek az emberek - mondta el az InfoRádióban Veres Valér szociológus.

Erdélyben az elmúlt öt évben jelentősen emelkedett az emberek otthonosságérzete. Javultak a román-magyar kapcsolatok.

Általában elmondható, hogy a határainkon túl élők sokkal inkább tekintik magukat önálló közösségeknek, mint egy egységes nemzethez tartozónak és szinte minden országban közeledtek egymáshoz a többségi és a kisebbségi nemzethez tartozók.

A kutatás érdekes eredménye, hogy saját helyzetükkel a leginkább az anyaországbeliek elégedetlenek.

Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást