A közvélemény "igen megosztott" a felvetett témákban, így kétséges, hogy érvényes lenne a szavazás - olvasható a kutatás eredményének összegzésében.
A kérdésjavaslatok közül a vezető politikusok kezdeményezései az ismertebbek a magánszemélyekéhez képest. Tíz emberből nyolc említette "fejből", hogy hallott a Fidesz, négy pedig, hogy értesült Gyurcsány Ferenc kormányfő népszavazási indítványáról - áll az elemzésben.
A Medián szerint egy most tartandó népszavazásra minden eddiginél kevesebben mennének el; a válaszadók 39 százaléka venne részt a referendumon.
Mint a Medián felidézi, az év eleje óta jelentősen ingadozott az emberek népszavazási kedve. Januárban még csak tízből négyen mondták, hogy biztosan elmennének, ez tízből ötre nőtt azt követően, hogy az Országos Választási Bizottság zöld utat adott a Fidesz három kérdésének. Októberre a "biztos" résztvevők aránya visszatért az év eleji alacsonyabb szintre.
Az eddigi országos népszavazások közül az 1989-es négyigenes referendum előtt a megkérdezettek 66 százaléka jelezte részvételi szándékát. Ez az adat a NATO-tagságról tartott népszavazás előtt 52, az EU-belépést megelőző előtt 71, a 2004 decemberi kettős referendum előtt 42 százalékos volt.
A közvélemény-kutató emlékeztet, hogy a harmadik köztársaságban megtartott népszavazások tapasztalatai szerint egyedül a négyigenes referendum idején ment el szavazni a választók legalább fele.
Az október 12. és 16. között megkérdezett 1.200 felnőtt közül a magukat ellenzéki szavazóknak vallók a többieknél nagyobb arányban mondták, hogy biztosan elmennének voksolni.
A nyár óta csökkent a szavazási elszántság, és a népszavazás értelmét, jelentőségét firtató kérdésekre adott válaszok is arra engednek következtetni, hogy "sok embernek kezd tele lenni a hócipője a népszavazás körüli huzavonával és felhajtással" - írja a Medián elemzése.
A felmérés összegzése szerint a közvélemény jelentős része attól tart, hogy a magyar politikai elit le fogja járatni a népszavazás intézményét, és a részvételi kedv ezzel összhangban csökken.