Gazdasági kutatókkal, elemzőkkel beszélgettem a minap. Nem azonnali vagy rövidtávon megoldandó kérdésekről, dilemmákról, sokkal inkább középtávú perspektívákról, lehetőségekről és kockázatokról - írta internetes naplójában a miniszterelnök.
Abban nagyjából egyetértés van, hogy a költségvetés egyensúlyát alapvetően a tavaly elkezdett kiigazítási lépésekkel sikerül megteremteni. Senki nem vitatja, hogy 2007 és 2008 hiánycéljai teljesülnek, minél messzebb nézünk persze, annál több bizonytalanság fogalmazható meg - olvasható Gyurcsány Ferenc blogjában.
Hozzátette: a rendelkezésekre álló költségvetési előrejelzések az elmúlt hónapokban rendre azt bizonyították, hogy a Pénzügyminisztérium rendkívül konzervatív becsléseket készít, és előrejelzései inkább visszafogottak, mintsem túlzóak.
"Az előrejelzések alapján azt látom, hogy a 2009-2010-re megfogalmazott hiánycélok egyáltalán nincsenek veszélyben. Továbbra is igaz, hogy egyre inkább a növekedés és az infláció köré kell összpontosítanunk elemzési, tervezési kapacitásainkat" - áll a naplóban.
A kormányfő szerint a kutatók között abban nincsen vita, hogy az idei alacsony növekedés a kiigazítás közvetlen következménye.
Önmagában átmeneti jellegű és természetű, abból hosszabb távú következtetést nem lehet és nem is szabad levonni. Ráadásul olyan egyedi hatások is szerepet játszanak benne, mint a mezőgazdasági termelés nagyon jelentős csökkenése, vagy a közszféra átalakításának különféle statisztikai hatásai. A kettő együtt több mint 1 százalékponttal fogta vissza az idei növekedés ütemét - tette hozzá.
Így a jövőre és az azt követő évre tervezett gyorsuló növekedés, amely előbb 3 százalék, aztán inkább 4 százalék körüli, megalapozottnak tekinthető - vélekedik Gyurcsány Ferenc.
Hosszabb távon kérdés, hogy mi a növekedés igazi motorja, és ebben még sok a tennivalónk. A növekedés ugyanis hatékonyságnövelésből, új erőforrás-bevonásból táplálkozik, miközben Magyarországon foglalkoztathatósági problémák vannak, és a vállalati hatékonyság növekedése évek óta kívánnivalót hagy maga után - olvasható a szövegben.
Az infláció idén magasabban tetőzött, mint vártuk, ugyanakkor reálisnak tekinthető, hogy a jövő évi átlagos infláció 4,5 százalék körül alakul, azt követően pedig 3 százalékra mérséklődik. Ez visszatérést jelent az árstabilitás időszakához.
Ha minden a terveink szerint alakul - és ebben természetesen bízunk -, akkor az elkövetkező években a gazdaság növekvő teljesítményével összhangban emelkedik a lakosság jövedelme és fogyasztása. 2008-ban már nem csökken a háztartások fogyasztása. Igaz, még alig érzékelhetően, de azért enyhén növekedni fog, és ez a fokozatosan növekvő trend 2011-ig végig fennmarad, ott a háztartások fogyasztásának növekedése pedig már megközelíti a 3 százalékot - jósolta a kormányfő.
Egy rendkívül nehéz, a makrogazdasági stabilitást helyreállító évet követően egy nyugodt, növekedő pályára állt a gazdaság. Igaz ez a nemzeti jövedelemnövekedésre, a jövedelmekre és a fogyasztásra is, méghozzá a jövő évtől csökkenő infláció és az egyensúlyhoz közelítő költségvetési és folyófizetési mérleg mellett - tette hozzá.
Időnként az az érzésem, hogy politikai vitáink is arról szólnak, hogy az ellenzék már nem szeretné kivárni ezt az időszakot, és a mai, kétségtelenül sok ellentmondással terhelt hangulatban szeretne választást kikényszeríteni. Szerintem pedig nekünk az a dolgunk, hogy végigmenjünk ezen az úton. Én a Magyar Szocialista Pártban, beleértve a szocialista párt tagságát és támogatóit, magunkban és magamban elegendő erőt látok, hogy ezen az úton végigmenjünk, és nem kétséges, hogy ma ez a legfontosabb - olvasható a miniszterelnöki blogban.