Képviselőket dobáltak a Kossuth téri tüntetők - a nap legfontosabb hírei

Infostart
2007. szeptember 17. 23:07
Megdobálta az Országház épületét elhagyó szocialista és szabad demokrata parlamenti képviselőket a Kossuth téren összegyűlt kormányellenes tüntetők egy csoportja.

Megdobálta az Országház épületét elhagyó szocialista és szabad demokrata parlamenti képviselőket a Kossuth téren összegyűlt kormányellenes tüntetők egy csoportja. A Parlamenthez hétfő este mintegy félezer rendőr érkezett, és megjelent a Kossuth téren Tóth Gábor budapesti rendőr-főkapitány is. Néhány tüntető szeretett volna bejutni az Országházba, de végül abban állapodtak meg a rendőrséggel, hogy kedden az ORFK Teve utcai központjában átadják kérésüket, amely szerint 48 órán belül találkozni akarnak a parlamenti pártok képviselőivel. A demonstráció a tervezett időben, este 11 órakor véget ért. A rendőrség korábban a fenyegetések miatt lezárta a Kossuth tér egy részét; a korlátozás - mint közölték - a szükséges ideig, de legkésőbb december 31-én éjfélig tarthat. A Kossuth téri demonstrációt több másikhoz hasonlóan a miniszterelnök elhíresült balatonőszödi beszéde nyilvánosságra kerülésének első évfordulója alkalmából hirdették meg. A kora este kezdődött gyűlésen több ezren vettek részt.

A miniszterelnök szerint nem jelenti a terhek növekedését a tervezett adóegyszerűsítés. Gyurcsány Ferenc azután beszélt erről, hogy találkozott több gazdasági munkaadói szervezet-, illetve kamara képviselőivel. A megbeszélés témája a feketegazdaság elleni küzdelem volt. A kormányfő úgy fogalmazott: a pénzügyminiszter garanciát vállalt arra, hogy az adók mértéke országos szinten nem változik. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint Gyurcsány Ferenc csak szavakban küzd a feketegazdaság ellen. Úgy vélte: az adóterhek jövőre is növekednek, így pedig nem lehet versenyképesebbé tenni a vállalkozásokat.

A pénzügyminiszter szerint az állam szerepének újragondolása teszi szükségessé az egészségügyi reformot és a nyugdíjrendszer újraszabályozását 2008-tól. Veres János a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete által rendezett konferencián beszélt erről. A tárca vezetője hangsúlyozta: Magyarország csak akkor lesz képes a GDP-arányos államháztartási hiányt az uniós követelménynek megfelelő 3 százalék alá szorítani, ha az elsődleges költségvetési egyenleg pozitívvá válik.

A Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb mértékben szorulnak ki a közbeszerzésekből. Az ellenzéki párt azonnali kormányzati lépéseket vár; megítélése szerint a többi között a jogszabályok szigorításával, és a körbetartozások mérséklésével lehetne javítani a helyzeten. Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közbeszerzések Tanácsa tavalyi jelentése szerint jelentősen növekedett a külföldi cégek által elnyert közbeszerzések aránya és ez a tendencia folytatódik.

Több mint egymilliárd forintos fizetési felszólítást postázott a fővárosi önkormányzat 8 útépítő társaságnak. Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója az InfoRádiónak elmondta, hogy a cégektől azért követelik vissza a 2002-es fővárosi útfelújítások vállalkozási díjának 16 százalékát, mert 2004-ben a Gazdasági Versenyhivatal 600 millió forintos bírságot szabott ki rájuk kartellezés miatt.

Szerdán 5 forinttal emeli a gázolaj, 2 forinttal a 95-ös benzin bruttó nagykereskedelmi árát a Mol. A Távirati Iroda piaci forrásokra hivatkozva arról számolt be: az emelést a magas olajárakkal és a forint gyengülésével magyarázzák a szakértők. A mostani emeléssel a benzin átlagára 292 forint lesz, míg a gázolajé 262 körül alakul.

Elutasította az Európai Közösségek luxembourgi székhelyű Elsőfokú Bírósága a Microsoft felülvizsgálati kérelmét, amelyet az Európai Bizottság döntése ellen adott be. A számítástechnikai óriásvállalat azért nyújtott be keresetet, mert a brüsszeli bizottság 2004-ben 497 millió eurós bírságot szabott ki rá, arra hivatkozva, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével. Megfigyelők szerint a szoftvercégnek a döntés nyomán a különböző büntető kamatokkal együtt összesen csaknem egymilliárd eurót, vagyis 255 milliárd forintot kell fizetnie.

Új, biztonságos védőpajzs és nukleárishulladék-tároló épül a csernobili atomerőműnél - közölte a finanszírozást összehangoló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az aláírt szerződések értelmében az 1986-ban felrobbant csernobili négyes reaktor fölé egy 105 méter magas, 150 méter hosszú acél boltívet húznak fel. Az új pajzs építése előreláthatóan 4-5 évet vesz igénybe, és a beruházás teljes költsége a becslések szerint mintegy 1,4 milliárd dollár.