Öt Gripen, két távozó államtitkár, néhány felújított MIG 29-es, és több mint 210 milliárd forint kiadás - eddig ez a mérlege annak vadászgéppark-cserének, amelynek gyökerei még az 1990-es évek közepéig nyúlnak vissza.
Magyarország 1994-ben 28 darab MIG 29-es vadászrepülőt kapott Oroszországtól a fennálló államadósság egy részének fejében. Az orosz gépek azonban nem feleltek meg a NATO követelményeinek, ennek ellenére Szabó János, az Orbán-kormány honvédelmi minisztere 14 MIG-29-es felújításáról írt alá szándéknyilatkozatot orosz és német cégekkel.
A megoldás azonban csak átmeneti volt, Magyarországnak hamarosan új gépeket kellett beszereznie, az 1999-es NATO-csatlakozáskor ugyanis a kormány vállalta, hogy négy éven belül 16 NATO kompatibilis gépet szerez be.
Eközben robbant ki az úgynevezett Lockheed botrány is. 1999-ben a kancellária három államtitkára levélben lobbizott az amerikai szenátus külügyi bizottságánál, hogy Peter Tufo helyett Steven Jonest, az F 16-os gépeket gyártó Lockheed-Martin cég egyik magyarországi vezetőjét nevezzék ki budapesti nagykövetnek. Az ügy pikantériája, hogy a cégvezető egyik beosztottja a három államtitkár egyikének, Selmeczi Gabriellának volt az élettársa.
Orbán nem tudott a levélről?
A levélről Orbán Viktor akkori kormányfő állítólag nem tudott, a botrány következtében Selmeczi Gabriella és Balsai István lemondott az államtitkári posztról. A kabinet időközben kiírta a pályázatot 24 db használt, NATO kompatibilis vadászgép beszerzésére, ezt később 14-re módosították.
A legesélyesebbek az amerikai Lockheed által gyártott F-16-osok, és a svéd Saab és az angol BAE Systems Gripenjei voltak. Diplomáciai feszültséget is okozott, amikor a sajtóban megjelent, hogy a kormány az F16-osokat favorizálja. A 2001. december 20-i tenderbontáskor azonban a miniszterelnök a svéd Gripeneket nevezte meg győztesként.
Korrupció a döntés hátterében?
Az akkori meglepő döntésre választ adhat az elmúlt hónapokban megjelent állítás, amely szerint a svéd-brit konzorcium nyolcmillió dollár kenőpénzt adott egy osztrák lobbistának, hogy járjon közben a magyar kormánynál a Gripen győzelme érdekében.
Demeter Ervin, az Orbán kormány akkori titokminisztere azt mondta, nem érzékelt semmilyen lobbitevékenységet, nem ismeri Alfons Mensdorff-Poullyt, és szerinte minden rendben volt. A Fidesz pont ezért támogatja a svéd államügyészség Magyarországra is kiterjedő vizsgálatát. A párt szerint ugyanis a 2001-ben megkötött szerződés 2003-as módosításával lehetnek gondok.
Spórolás - plusz költségekkel
A spórolással indokolt módosítás azonban plusz költségeket hozott. A Medgyessy-kormány négy évvel ezelőtt ugyanis azt kérte a gyártó cégtől, hogy Magyarország 14 évig lízingelhesse az eredetinél korszerűbb gépeket, majd utána kerüljenek az állam tulajdonába. Az akkori számítások szerint ez 15 százalékkal, 210 milliárd forintra emelte a beszerzési költségeket.
A svéd ügyészi vizsgálat egybeesik a magyar kormány vizsgálatával. A kabinet által felállított bizottságnak ugyanis szombatig kell letenniük a miniszterelnök asztalára egy jelentést, amely arra keresi a választ, hogy miért a Gripen lett a győztes, és hogy indokolt volt-e a beszerzés a költségvetés akkori állapotának ismeretében. Ami biztos, eddig öt vadászgépet szállított le a gyártó, a többi kilencnek jövő év végéig kell megérkeznie.
Hanganyag: Nagy Tamás