A Népszabadság megbízásából készített felmérés alapján jókora kavarodás lehetne abból, ha a Fidesz és Kálmán László kérdéseiről is népszavazást tartanának. A Medián szerint ugyanis jelenleg mind a kilenc kérdésben az igennel szavazók vannak többségben. A népszavazási kérdésekre adott válaszok számtalan kombinációban kapcsolódtak egymáshoz. Túl azon, hogy az emberek 14 százaléka az összes kérdés elől kitért (mondván, úgysem menne el szavazni), a legfontosabb rendező elv az "igentmondás" volt: a kérdezettek 16 százaléka az összes kérdésre igennel szavazna, 32 százalék pedig csak a patikán kívüli gyógyszerforgalmazást érintő kérdések egyikére mondott nemet. Ezek az arányok főleg ahhoz képest tűnnek nagynak, hogy csak a kérdezettek 4 százaléka volt pártpolitikai értelemben maximálisan következetes: 3 százalékuk "szavazott" igennel a Fidesz, és nemmel vagy távolmaradással Kálmán László valamennyi kérdésére és további egy százalék adott teljes mértékben a kormány álláspontjának megfelelő válaszokat.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy jövőre magyar kommandósokat küldünk Afganisztánba, akik már nemcsak a békésebb északi tartományokban, hanem nemzeti kötöttség nélkül, a legveszélyesebb háborús övezetekben is bevethetők lesznek. A honvédelmi miniszter és Liam Fox brit ellenzéki képviselő, a brit árnyékkormány hadügyminiszterének tárgyalásait követően Szekeres Imre a Magyar Nemzetnek elmondta: elitkatonáink feltehetőleg az amerikai hadsereg egységeihez kapcsolódva felderítést és direkt akciókat hajtanak majd végre, amelyek során vállalniuk kell a fegyveres harcot is a terroristákkal. Ez nem feltétlenül jelenti a katonai jelenlétünk növelését, hiszen a Baglánban szolgáló tartományi újjáépítési csoportunkba egyre több más nemzetiségű egység jelentkezik. Az így felszabaduló helyeket töltenénk be a különleges alakulatainkkal. Mivel azonban a tervek szerint magyar katonák irányítják majd a kabuli repülőteret is, 40-50 fős létszámbővítésre mindenképpen számítani lehet Afganisztánban.
A NAPI Gazdaság azt írja, hogy az iskolakezdés, az útfelújítás és az eső külön-külön is alkalmasak a fővárosi közlekedés lelassítására, ám együtt végképp megbénítják Budapest forgalmát. A dugó mérhető költségnövekedést okoz a város gazdasági életében. A fuvarosok már a költségeik növekedéséről beszélnek, az ételfutárok többnyire csak késve tudják teljesíteni a megrendeléseket. A taxisok nehezen jutnak fuvarhoz, ráadásul az araszolás több üzemanyagot fogyaszt, mint a normál közlekedés. A kereskedelemben is érzékelik a szállítási idők kitolódását. A mentők viszont nem panaszkodnak, mióta a közlekedési szabályok módosítása lehetővé tette számukra, hogy a buszsávban közlekedjenek. Egy felmérés szerint a budapesti közlekedés már elérte azt a szintet, aminél több európai nagyvárosban a belvárosi forgalom díjkötelessé tételéről döntöttek. A dugódíjat azonban áttételesen már most is megfizetik a budapestiek.
A Világgazdaság friss statisztikákra alapján arról számol be, hogy bár a magyarországi bankok hitelportfoliója nemzetközi összehasonlításban még mindig jó minőségűnek mondható, a lakossági piacon már szaporodnak az aggasztó jelek. Amellett ugyanis, hogy a problémás minősítésű kinnlevőségek aránya növekszik, az idén óriási, több, mint kétszeres az ugrás a külön figyelendő tételeknél: ez pedig arra utal, hogy a közeljövőben nőhet a fizetésképtelen adósok száma.
A portfolio.hu immáron másodszor készítette el a hazai private bankig piacot feltérképező széleskörű felmérését, amiből kiderül, hogy a hazai privátbanki szegmensben kezelt vagyon mintegy 13 százalékkal bővült 2007 első felében. Ez az ügyfélbázis hasonló ütemű növekedésével párosult, ami részben annak is köszönhető, hogy a hazai szolgáltatók továbbra is meglehetősen alacsony elvárásokat támasztanak az ügyfelek minimális megtakarításaival szemben. Ily módon az egy ügyfélre eső átlagos vagyon is inkább stagnált, mintsem a nyugat-európai szintek felé közelített volna a félév során.