A Magyarországi Református Egyház szerint a kormány politikai és kommunikációs hadjáratot indított az egyház ellen, ellenségképet gyárt, és úgy tűnik, mindent megtesz annak érdekében, hogy a tavaly októberi eseményekhez hasonló történéséket váltson ki.
Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke által jegyzett állásfoglalásban azt írta: aggódva figyelik az elmúlt öt napban folyó intézményes figyelemelterelést a társadalom valóságos problémáiról, különös tekintettel a közel egy évvel ezelőtti zavargásokra.
Együttműködést ajánlanak
Az egyházi kommüniké úgy fogalmaz: mindeközben nem esik szó, és nem történik semmi a társadalom megannyi szintjén és területén egyre erősödő esélyegyenlőtlenség megszüntetéséért, "sőt, a folyamatokat a kormány tovább generálja".
A református egyház együttműködést ajánl, kifejezve készségét a párbeszédre a társadalom valós gondjainak megoldására.
Ezek közé sorolják egy versenyelvű, de nem kirekesztő egészségügyi ellátás és a minőségi oktatás biztosítását - amely nem zárja el a hátrányos helyzetben élőket a fejlődés lehetőségétől -, valamint "a tisztességes munkában megőszültek" biztonságos nyugdíjas éveinek garantálását.
Nem értik
Kedden a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia írt közleményében arról, hogy értetlenül áll "az időzített egyházellenesség hulláma előtt".
Hiller István oktatási és kulturális miniszter felszólítására reagálva a katolikusok hangsúlyozták, hogy tévesen sugallja a tárca: az egyház nem határolódott el a Magyar Gárdától.Nem szokás a felszólítás
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségét és püspökeit meglepte, hogy a Magyar Köztársaság kormánya politikai nyilatkozat közzétételére kérte fel a történelmi keresztény egyházak vezetőit.
Mint közleményükben fogalmaznak: az európai gyakorlatban szokatlan, hogy a végrehajtó hatalom képviselői az autonóm egyházakat bármire is ily módon felszólítanák.
Az evangélikus vezetők azt írják, hogy aggódnak a kicsi, de hangos radikális csoportok megjelenése miatt, és elutasítanak minden olyan jelképet, viseletet, szóhasználatot, ráutaló magatartást, amely akár a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal.
Elítélnek minden olyan megnyilvánulást, amely bárkit emberi méltóságában, bármiféle identitásában sért, ugyanakkor felelőtlennek tartják azt a gyakorlatot, amely politikai szándékoktól vezérelve marginális jelenségeket túldimenzionál, rávetít nagyobb, széles körű legitimációval rendelkező szervezetekre, csoportokra.
A kormány is felelős
A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége és püspökei közleményükben rámutatnak: nem lehet elhallgatni a kormány felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában.
Szerintük az elmúlt egy évben Magyarországon aggasztóvá vált az általános békétlenség, elkeseredés, kis, radikális csoportok megnyilvánulásainak megszaporodása.
Felkérték a kormányt, hogy ne csak politikai nyilatkozatokban, hanem a mindennapi gyakorlatban is tegyen meg mindent polgárai védelméért, a közbiztonság és közrend, valamint az alapvető szociális és egészségügyi ellátás biztosításáért, a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlatban is tapasztalható megvalósulásáért.
Sólyom biztos a demokráciában
Sólyom László köztársasági elnök továbbra is fenntartja álláspontját, amelyet a Magyar Gárda megalakításával kapcsolatban még szombaton kifejtett.
A Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője elmondta: az államfő a félelemkeltésre alkalmas demonstratív rendezvényeket már korábban is elítélte.
Kumin Ferenc példaként említette, hogy az államfő egy múlt év végi lapinterjúban utalt arra: félelemkeltő lehet például az is, ha valaki árpádsávos zászlóval felvonul.
A főosztályvezető megjegyezte, hogy a hét elején Sólyom László a frakcióvezetők előtt is megismételte elítélő álláspontját, és kijelentette, hogy biztos a magyar demokrácia erejében.
Hanganyag: Németh Zoltán