"Budapesten (...) tíz emberből kilenc úgy gondolja, hogy a fővárosi életminőség nem javult" - olvasható a közvélemény-kutató intézet vizsgálatáról készített jelentésben, amelynek adatfelvételét még májusban végezték.
A megkérdezettek szerint a budapesti életminőség "összképét" jelentősen rontja "az elvárható szintet sem elérő" közlekedési infrastruktúra. A fővárosiak a legkritikusabbnak a parkolási helyzetet és a köztisztaságot tartják.
A lakókörnyezet infrastrukturális tényezői közül a válaszadók a legjobb szolgáltatások között az áram-, a gáz- és a vízellátást említették.
Az úgynevezett "humán szempontokat" a budapestiek "viszonylag kedvezőnek" értékelik, ez alól a szociális ellátórendszer a kivétel. A kulturális kínálatot, valamint a "városképet" említették a leggyakrabban, mint ami a budapesti életminőséget kedvezően befolyásolja.
A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a "magasabb szintű igények csak akkor jelentkeznek, ha az alacsonyabb szintű igények tekintetében az emberek nem szenvednek hiányt".
A kutatás szerint a budapestiek a városvezetést elsősorban az egészségügyi ellátórendszeren, a közlekedési helyzeten, valamint a közterületek állapotán keresztül ítélik meg.
A jelentés írói szerint eredményeikből az is következik, hogy a budapestiek életminősége leghatékonyabban az említett területek fejlesztésével javítható.
A dokumentum szerint a felmérést a Szonda Ipsos új módszerrel, a "helyi életminőség-kutatással" végezte. Az új módszerrel a "lakosság által megélt valóságot", nem pedig az "objektív" állapotokat tudják mérni.
Hanganyag: Seres Gerda