Ma sem feledhető: csalással nyerték meg a választást!

Infostart
2007. augusztus 27. 06:40
Hatvan évvel ezelőtt, 1947. augusztus végén rendezték a később kékcédulásként elhíresült választást Magyarországon. Az újonnan előkerült levéltári dokumentumok alapján a hódmezővásárhelyi Emlékpontban rendeznek erről konferenciát kedden.

Kun Miklós történész az InfoRádiónak azt mondta, hogy az egykori kommunista rezsimnek a bekeményítés és a megfélemlítés volt a két legfontosabb eszköze.

A kutató emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzet jelentős része a nagy nyomás ellenére is "ellenállt" a választáson.

Ezt mutatja, hogy szinte a semmiből felállt a Barankovics-párt, amely 64 képviselőt juttatott a parlamentbe. Ezt a pártot lényegében még a katolikus egyház sem támogatta, ugyanis ellentét volt Mindszenty József bíboros és Barankovics István között - mondta Kun Miklós.

A történész elmondta, hogy a választási bizottságok nem kommunista tagjai már a szavazás közben jelezték: idegen emberek tömegével érkeznek körzetükbe szavazni.

Kun Miklós emlékeztetett arra is, hogy ebben az időben két titkosszolgálat működött Magyarországon, mindkettő a kommunisták irányításával.

A "Katpol" a hadsereg egyik "melléknyúlványa" volt, kőkeményen lépett fel, és együttműködött a szovjetekkel. A másik az ÁVH elődje, a Péter Gábor által irányított ÁVO volt - tette hozzá.

A választási csalást tulajdonképpen ez utóbbiból irányították, szervezték - közölte a történész.

Kun Miklós utalt arra is, hogy a csalásról csak nagy kevés írásos dokumentum maradt fenn.

A legtöbb szavazatot a választások során először a kommunista párt (MKP) szerezte meg, de a választójogi törvény megváltoztatása és a széleskörű csalások ellenére sem jutott abszolút többséghez.

Sikeres volt azonban az a taktika, amellyel felszalámizták a korábban abszolút többséggel rendelkező kisgazda pártot

A választói névjegyzékből a kommunista belügyesek a tiltakozások ellenére mintegy félmillió szavazót kihagytak, többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatóit.

A "reakciósnak" tartott polgároknak egyszerűen nem kézbesítették az úgynevezett összeíró íveket, vagy ha igen, ahhoz a teljesíthetetlen feltételhez kötötték a választójog megadását, hogy az érintett bizonyítsa, hogy a két világháború között nem volt tagja jobboldalinak minősített szervezetnek.

A kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal is lehetett szavazni a lakhelytől távol: az országot szervezetten járó kommunisták közül sokan 15-20 alkalommal is szavaztak ugyanazon a választáson.

Hanganyag: Németh Zoltán


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást