A frissen csatlakozott uniós tagállamok között Magyarországon a legmagasabb GDP-arányosan a szociális kiadások mértéke, ugyanakkor ez az arány a fejlett országokban még nagyobb, vagyis a fejletlenebb államok többnyire kevesebb forrást költenek arra, hogy a jövedelemkülönbségek az országban szűküljenek - mondta az InfoRádiónak a portfolio.hu elemzője.
Madár István közölte: a skandináv országokban alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, emiatt azonban erőteljesebb az adóterhelés, így azonban erősebb a szociális háló és magasabbak a nyugdíjak is.
A balti államokban azonban jellemzően magas a nyugdíjkorhatár, de jelentősen eltérhet a nyugdíjba vonulás valódi időpontja és a hivatalos korhatár. Észtországban például sokan már 62 éves koruk előtt befejezik a munkát, míg a nyugdíjkorhatár 65 év az országban - tette hozzá az elemző.
Magyarországon a férfiak általában 59,6 évesen, míg a nők 57 évesen mennek nyugdíjba, ebből a szempontból a középmezőnyben vagyunk, és nálunk közepes mértékű a jövedelem-újraelosztás is a szociális rendszeren keresztül - mondta a portfolio.hu elemzője.
Madár István közölte: a jelenlegi rendszerben folyamatosan nő a nyugdíjkassza hiánya, és ezen csak úgy lehet változtatni, ha emelik a nyugdíjkorhatárt, arról azonban egyelőre nincs információ, hogy mikor.
Hanganyag: Koncz Anita