Törökországban mindig megvolt az a dilemma, hogy Nyugat felé orientálódjon-e inkább, ahol nem fogadják szívesen, vagy a Közel-Kelet és az iszlám világ felé, ahol adott esetben sokkal nagyobb lehet a befolyása - mondta Rostoványi Zsolt egyetemi tanár az InfoRádió Aréna című műsorában.
Ha Törökország erőfeszítései ellenére sem kerül közelebb az Európai Unióhoz, lehetséges, hogy radikalizálódik az iszlamizmus, és szélsőséges mozgalmak jelennek meg, az állam destabilizálódása pedig komoly problémát jelentene a Nyugat számára - tette hozzá a Közel-Kelet-szakértő.
Rostoványi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a törökországi kurdok nemrég aktivizálódtak, egyik bázisuk pedig iraki Kurdisztánban van.
A török hadsereg pedig éppen arra próbálja rávenni az iszlamista kormányt, hogy Irak területén avatkozhasson be, és itt lépjen fel a törökországi kurd szervezetek ellen, egy ilyen akciót azonban se az Egyesült Államok, se Irak nem nézne jó szemmel - fűzte hozzá az egyetemi tanár.
A szakértő úgy véli: Törökország jövője és a közel-keleti stabilitás szempontjából sokkal rosszabb megoldás lenne az, ha az Európai Unió egyértelműen elzárkózna attól, hogy a törököket befogadja a közösségbe.Stratégiai kapcsolat?
Rostoványi Zsolt az InfoRádióban elmondta: Iránnak a nagyhatalmak közül Oroszország a legfontosabb partnere, míg Moszkvának a Közel-Keleten Irán. Sokan úgy vélik: a két állam egymás stratégiai partnere, mivel az elmúlt években komoly együttműködés jött köztük létre.
Az egyetemi tanár hozzátette: az, hogy a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokban nem olyan erőteljes az iszlamizmus, mint lehetne, nagyrészt annak is köszönhető, hogy Irán elirányította a térségből az általa támogatott iszlamista szervezeteket.
Irán nukleáris programja még az utolsó sah, Mohamed Reza Pahlavi idején kezdődött, az oroszok pedig nagyon régóta támogatják, emellett a buseri atomerőmű építéséhez felhasznált anyagok nagy részét is Oroszország szállítja - közölte a Közel-Kelet-szakértő.
Rostoványi Zsolt elmondta: Moszkva éppen azért húzta-halasztotta a buseri atomerőmű üzembe helyezését, mert nem érdekelt abban, hogy Iránnak nukleáris fegyverei legyenek, bár a közel-keleti ország vezetése állítja, hogy a nukleáris energiát kizárólag békés célokra használja majd.
Iránnak gazdasági szempontból is kell az atom
A szakértő szerint gazdasági szempontból ésszerű, hogy Irán folytatni kívánja atomprogramját annak ellenére, hogy az olajban és földgázban gazdag ország. Ugyanakkor az itt kitermelt olaj felét már éppen Irán használja fel, így, ha nem talál más energiaforrást, elesik fő bevételének jó részétől.
Emellett, ha Irán valóban regionális hatalmi ambíciókat dédelget, nagyon jól hátteret szolgáltathat számára, hogy vannak nukleáris fegyverei - fűzte hozzá Rostoványi Zsolt.
Hanganyag: Exterde Tibor