A Fidesz-KDNP korábban a kórházak állami kézben maradásával, a patikán kívüli gyógyszerárusítással, valamint a termőföld eladásával kapcsolatban kezdeményezett népszavazást. Az aláírások összegyűjtésére megjelölt határidőig a témák "védettséget élveznek", vagyis más nem kezdeményezhet az ügyben referendumot.
Az ellenzéki pártok azonban ez idő alatt nem gyűjtötték össze a szükséges számú aláírást, mint politikusaik elmondták, azért nem, mert valamennyi népszavazásra bocsátandó kérdésükről, a fent említettekről, és a vizitdíjról, a kórházi napidíjról, valamint a tandíjról egy referendumot kívánnak tartani.
A pártok hétfőn délután négy órakor, a határidő lejártával ismét az Országos Választási Bizottsághoz fordultak, hogy az hitelesítse aláírásgyűjtő íveiket.
Melyiket hitelesítik először?
Úgy tűnik azonban, hogy nem csupán a Fidesz-KDNP szövetség, hanem egy magánszemély, Kálmán László nyelvész is felfigyelt a határidőre, és pontosan négy órakor emailben eljuttatta a Fidesz-KDNP kezdeményezésével azonos témájú, de ellenkező tartalmú kérdéseit a testülethez.
Kérdéses, hogy az Országos választási Bizottság melyik kérdéssort hitelesíti először. Ha a magánszemély aláírásgyűjtő ívét, akkor az ellenzéki pártok nem kezdeményezhetnek azonos témában referendumot. Ha viszont először a Fidesz-KDNP kezdeményezésére mond igent a testület, a magánszemélynek nem lesz lehetősége népszavazást kezdeményezni.
Navracsics szerint ők voltak az elsők
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője mai tájékoztatóján azt mondta, pártja dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy Pokorni Zoltán és Szíjjártó Péter népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtőívét július 9-én 16.00 órakor, a magánszemély emailjét pedig 16.01 perckor vette át az Országos Választási Bizottság.
A politikus azt mondta, a rendszerváltozás után az a gyakorlat alakult ki - és ezt erősítette meg az Alkotmánybíróság is -, hogy a testülethez elsőként beérkezett kezdeményezéseket bírálja el elsőként a választási bizottság.
Kálmán László az InfoRádiónak azt mondta: nem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és nem is a kormány áll akciója mögött, bár nem tagadta, hogy nem szimpatizál az ellenzékkel és szívesen közreműködik abban, hogy megakadályozza a Fidesz-KDNP szövetség népszavazásának megtartását.
Hangsúlyozta: arra akart rávilágítani, hogy egy népszavazásra bocsátandó kérdés megfogalmazása miként módosítja a politikai véleményeket.
Milyen a "helyes ügymenet"?
Lövétei István alkotmányjogász azt mondta az InfoRádiónak, a törvény csak arra kötelezi az Országos Választási Bizottságot, hogy a már jóváhagyott népszavazási kezdeményezéssel azonos tartalmú indítványokat utasítsa el, pontosabban azokat, amelyek az aláírásgyűjtésre adott időszakban érkeznek a testülethez.
A szakértő szerint a jelenlegi esetre nem vonatkozik a tilalom, hiszen a már egyszer befogadott kérdéssorhoz nem gyűjtött támogató aláírásokat az ellenzék. Ehelyett - a megadott határidő lejárta pillanatában - újra az Országos Választási Bizottság elé terjesztette kérdéseit.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz-KDNP szövetség vagy a magánszemély kezdeményezését kell-e először étékelnie a testületnek, Lövétei István alkotmányjogász azt válaszolta, a "helyes ügymenet" azt kívánja, hogy a kérelmeket beérkezésük sorrendjében bírálja el a testület.
Hanganyag: Németh Zoltán