Nem számít állatkínzásnak, ha a képernyőn egy főzőműsorban feldarabolnak egy élő rákot - döntött az Országos Rádió és Televízió Testület. A büntető törvénykönyv állatkínzással kapcsolatos passzusa ugyanis csak a gerinceseket védi. A panaszosok szerint ez állatkínzás, a hatóság azonban a Btk.-ra hivatkozva elutasította a beadványt.
A korábbi Btk.-módosítás egyik kezdeményezője az SZDSZ-es Gusztos Péter volt, aki szerint jó törvény született.
Mint mondta, valahol meg kellett húzni a határt, a gerincesek halmaza pedig úgy tűnt, alkalmas erre. Hozzátette: őt is elborzasztja, amit egyesek csinálnak a gerinctelen állatokkal, de az ügyben olyan kompromisszumos megoldást kellett találni, amelyet be is lehet tartatni.
A politikus szerint a törvény kiterjesztése más gerinctelen állatokra, egészen extrém jogi eseteket eredményezne, arról nem is beszélve, hogy lehetetlen lenne betartatni például egy ilyen horgászati kultúrával rendelkező országban.
A Fehérkereszt Állatvédő Liga szerint akadnak olyan esetek, amelyek indokolhatnak egy effajta szigorítást. Szilágyi István, a szervezet vezetője azonban úgy véli: a jelenleg hatályos törvény betartását is rendkívül nehéz ellenőrizni.
A vezető szintén arra mutatott rá, hogy a jelenlegi állatvédelmi törvényt is igen nehéz betartatni.
Szilágyi István hozzátette: az állatvédelmi törvényt több ponton módosítani kellene, alkalmazkodva a helyenként megváltozott körülményekhez, és az újonnan adódó problémákhoz. Az SZDSZ-es politikus szerint azonban jó a jelenlegi szabályozás, pusztán azt kellene elérni, hogy a bíróságok is szigorúan vegyék a Btk. erre vonatkozó passzusát.