Péterfalvi Attila az InfoRádióban elmondta: a Zsanett-ügyben számos példát lehet találni arra, hogyan akarják befolyásolni az eljárást egy büntetőeljárás résztvevői az írott és az elektronikus sajtóban tett nyilatkozataikkal.
Hozzátette: eközben nemcsak a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjog sérül, de olyan alapvető jogelvek is megkérdőjeleződnek, mint az ártatlanság vélelme.
Jogszabályok írják elő, hogy egy ügy kapcsán ki jogosult nyilatkozatot tenni, és mint Péterfalvi Attila elmondta: az ügyvédének is titoktartási kötelezettsége van. Bár ezt az ügyfele feloldhatja, a védő mégsem tehet olyan nyilatkozatot, amellyel az eljárás többi szereplőjének személyiségi jogait sérti.
A Zsanett-ügyben előfordult a többi mellett az is, hogy egy szakértői vélemény tartalma hamarabb jelent meg a sajtóban, mint ahogy azt az érintettek megkapták volna.
Hanganyag: Rezsek Gyõzõ