Nem mernek szabadságra menni a magyarok - lapszemle

Infostart
2007. július 2. 06:38
Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a középkategóriába tartozik a szabadságnapok számát tekintve - olvasható a Népszabadságban. A gyakorlatban kevésbé; sokan ugyanis féltik munkahelyüket, vagy nincs, aki helyettesítse őket, így az emberek szabadságuk negyedét bent hagyják, de ha kiveszik, többnyire azt sem nyaralásra fordítják.

Milliárdos fűtőolaj-üzletet bonyolított le az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-vel az akkoriban Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Fortus Zrt. - írja a Magyar Nemzet. Sáska László, a cég vezérigazgatója a lapnak elmondta: csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat adtak el az MVM-nek. A cégvezető fontosnak tartotta kiemelni: kizárólag nehéz fűtőolajat importáltak, amely alkalmatlan arra, hogy üzemanyagot készítsenek belőle. A cég számlái csak azért kerülhettek az olajmaffia cégeihez, mert azokkal bűnözők éltek vissza.

Az új, uniós irányelvek alapján íródott szabályozás hatálybalépése után nem lehet többé visszaélni a menedékjoggal - írja a Népszabadság. A módosítás értelmében a külföldiek legfeljebb két alkalommal kérhetnék a menekültstátus megadását, és az újabb nemleges döntés után kiutasíthatnák őket. Ma az eljárás ismételt kérelem benyújtásával szinte vég nélkül elhúzható, például egy, a volt Szovjetunió területéről érkezett család tagjai évekig próbálkoztak. Ez a bevándorlási hivatalnak több mint harmincmillió forintjába került, mert a kérelmezők az egyik befogadó állomáson éltek.

Mindegyik megyében szervezetet alapít a Márciusi Charta - írja a Magyar Nemzet. A civil értelmiségi mozgalom szombaton, Székesfehérváron tartott találkozóján a többi között elhangzott, hogy a charta beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz "az egészségügyben kialakult tarthatatlan helyzetnek az alkotmány alapján történő megszüntetése végett". A mozgalom zászlóbontását kezdeményező Csoóri Sándor író, költő hangsúlyozta: a Márciusi Chartát kezdetben csak a magyar értelmiségiek mozgó egyetemének képzelték el, de ma már az egész magyarság érdekében akarják működtetni.

Eddig több mint 11 ezer vagyonosodási vizsgálatot indított idén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjújában Szikora János, a hivatal elnöke. A vizsgálatok közül 4800 esetben megszülettek a jegyzőkönyvek. A hivatal vezetője elmondta, ahogy más bűncselekmények esetében, úgy az adóügyekre is érvényes, hogy a magyarok mellett más nemzetiségűek is bekerülnek a látókörbe, mert a gazdaság mellett a bűnözés is globalizálódik.

Július 1-től immár la lakossági fogyasztók előtt is meg kellett nyitni az áram- és gázpiacot az Európai Unióban - írja a Világgazdaság. Sok országban azonban drágulást hozott a liberalizáció. Németországban például legalább 126 energiaszolgáltató emelte tarifáit tegnaptól, átlagosan közel 8 százalékkal, ám van olyan kisváros is, ahol ezentúl 34 százalékkal nagyobb összeget számláznak ugyanazért a fogyasztásért. Magyarországon jövő év januárjától lép életbe a liberalizáció az árampiacon, fél évvel később pedig a gázpiacon. A legtöbb Európai Uniós tagállamban egyelőre csak reménykedni tudnak abban, hogy a kezdeti drágulásokat árcsökkenések követik.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lapszemle 1. rész
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Lapszemle 2. rész
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Gazdasági lapszemle
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást