Kaplonyi György közölte: a szerződés szabadságának elve miatt nem kötelezhetők a társasházak közös biztosítás megkötésére.
Társasház külön közgyűlési határozattal vagy a költségvetés részeként dönthet közös biztosításról, ezután tud a közös képviselő lépni - jelentette ki a Magyarországi Társasházak Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve: a társasházak körülbelül 50-70 százalékának van közös biztosítása.
Kaplonyi György kitért arra is, hogy a tapasztalatok szerint egy-egy nagy tűzeset vagy más jelentős kár után kap lendületet a biztosításkötés.
Alulbiztosított lakások
Nagyobb káreseményeknél általában megelőlegezik a biztosítók a kár megtérítését, majd később a vizsgálatok lezárásánál számolnak el az ügyféllel - mondta a pénzcentrum.hu biztosítási elemzője. Józsa Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a lakásbiztosításoknál is figyelni kell az értékkövetésre.
Az elemző hozzátette: ilyenkor az érintett biztosítótársaságok közösen lépnek fel.
Felmérések szerint a magyarországi lakások egyharmada semmilyen biztosítással nem rendelkezik. Általános az is, hogy alulbiztosított az ingatlan. Ez azt jelenti, hogy nem akkora értékre szól a biztosítás, amennyit a lakás, illetve a benne lévő ingóságok érnek.
Ez azért fordul elő gyakran, mert az emberek többsége akkor köti meg a biztosítást, amikor veszi a lakást, a vételi értéken, de azt már nem veszik figyelembe, hogy az ingatlan értéke is növekszik, és azt sem, hogy egyre több az értékes ingóság a lakásban.
Pedig, ha bizonyos időszakonként, nagyjából 5 évenként, felülvizsgálná a biztosítási szerződést, és módosítja az értéknövekedésnek megfelelően, akkor egy sajnálatos tűznél, vagy betörésnél az érintett megkaphatná az őt ért kárnak megfelelő összeget, igaz, ez azzal jár, hogy egyre magasabb biztosítást is fizet - hangsúlyozta Józsa Ferenc.
Ha nincs a háznak és nincs a lakásnak sem biztosítása, akkor - az önerőn kívül - csak az önkormányzattól remélhetnek segítséget a károsultak.